Milliárdos bírsággal fenyeget az új reklámadó

A jövő évre bemutatott adócsomag keretein belül a kormány a reklámadóról szóló törvényt is módosítja, méghozzá komoly bírságtételekkel sújtva a bejelentési kötelezettségeket elmulasztókat. A Piac & Profitnak nyilatkozó szakértők szerint a módosítás abban lehet a NAV segítségére, hogy behajtsa az olyan multinacionális reklám-közzétevőkön az adó összegét, mint a Google.

Kedden nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek az új adótörvényeket tartalmazó csomagot. Sorozatunk előző részében a gazdaság kifehérítését szorgalmazó intézkedéseket dolgoztuk fel, most pedig a reklámadót érintő módosításokat vesszük górcső alá.

A kormányzat ugyanis végül mégis nekimegy a multinacionális reklám-közzétevőknek, köztük a Google-nak. Habár korábban felmerült, hogy a visegrádi országok együtt mennek neki a gigavállalatnak, a jelek szerint a magyar kormányzat a reklámadóról szóló törvény módosításával akarja behajtani az adókötelezettségeket a nagy cégeken. Google-adónak éppen Tállai András az NGM miniszterhelyettese nevezte az M1 csatorna műsorában a jogszabály módosítását, aki szerint nem az internetes reklám a probléma, hanem az, hogy ezután nem fizetnek a cégek adót.

“A törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jétől a reklám közzétevője, ha az adóhatóság más adó alanyaként még nem vette nyilvántartásba, köteles lesz bejelentkezni az adóhatósághoz a reklámadóval érintett tevékenysége megkezdését követő 15 napon belül, ez alól csak a magánszemély reklámadó közzétevők képeznek kivételt” – mondta el a Piac&Profitnak dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje. A módosítások – elfogadásuk esetén – 2017. január 1-től lépnek hatályba.

Tízmilliós bírságok

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztását a kormány előterjesztése nagyon szigorú szankciókkal sújtaná: már az első mulasztáskor 10 millió forintos mulasztási bírság kiszabását tenné kötelezővé, amely háromszorozódik minden ismételt mulasztás esetén. Az adóhatóság ráadásul naponta hoz határozatot a mulasztás megállapításáról, amely akár azt is jelentheti, hogy az első 10 millió forintos bírság naponta háromszorozódik, a 2. nap már 30 millió forint, a 3. nap 90 millió forint, a 4. nap 270 millió forintos bírságra számíthat a mulasztó vállalkozás, az 1 milliárd forint így 6 napnyi mulasztással elérhető.

A törvényjavaslat szintén bírságot helyez kilátásba azokkal a NAV által vezetett reklámadó nyilvántartásban nem szereplő reklám közzétevőkkel szemben is, akik a reklám megrendelőjének a reklám közzétételének megrendelésekor nem adják ki a reklámadó megfizetéséről szóló nyilatkozatot. Ha a megrendelő ezt bejelenti az adóhatóságnak, akkor az adóhatóság felhívja a közzétevőt arra, hogy a nyilatkozatát immár a NAV-hoz nyújtsa be 8 napon belül, amelynek elmulasztása esetén 500 ezer forintos bírsággal sújtja a reklám közzétevőjét. A bírság összege 10 millió forintra emelkedik, ha a közzétevő ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja kiadni a reklámadó nyilatkozatot, amely bírság minden további, ugyanazon megrendelővel szembeni ismételt elmulasztása esetén folyamatosan megháromszorozódik. Tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz a mulasztás miatt, és a közzétevő a NAV felhívására sem pótolja a nyilatkozatot, akkor összesen 130,5 millió (05 + 10 + 30 + 90 millió) forint bírság terheli.

A fenti kétféle bírság maximuma ugyanazon adóalany esetében 1 milliárd forint, amely pár mulasztással könnyen elérhető.

Ha a reklám közzétevője a reklámadó-bevallás benyújtási kötelezettségét mulasztja el, az adóhatóság egy vélelmezett 3 milliárd forintos reklámadó összeget állapít meg a megelőző naptári évre a vállalkozással szemben a közzétevő vállalkozás előző adóévi árbevételének mértékétől függetlenül. A vállalkozás a vélelmezett 3 milliárd forint adót megállapító határozattal szemben ellenbizonyítással élhet a határozat kézhezvételét számító 30 napon belül. Ha a vállalkozás az ellenbizonyítást elmulasztja, akkor a határozat ezen határidő lejártával jogerőssé és végrehajthatóvá válik, és ellene bírósági felülvizsgálatnak sincsen helye. Ha a vállalkozás él az ellenbizonyítási lehetőségével, akkor pedig az adóhatóság visszavonja a 3 milliárd forintos adót megállapító határozatát és új határozatot hoz. 

Minden vállalkozásnak nagyon kell tehát figyelnie a bevallási kötelezettsége teljesítésére, hiszen ennek elmulasztása, vagy a NAV adómegállapító határozatával szembeni ellenbizonyítása határidő lekésése orvosolhatatlan következményekkel, és a legtöbb magyar vállalkozás esetében megfizethetetlen többmilliárdos adófizetési kötelezettséggel jár, amely a vállalkozás azonnali fizetésképtelenségéhez vezethet még a legtőkeerősebb cégek esetében is – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin ügyvéd.

Szokatlan megoldás

Az ellenbizonyítás szokatlan megoldás a magyar jogszabályban: eszerint nem a NAV-nak kell bizonyítania az ír adóhatóságoknak vagy az EU bíróságának, hogy jogosan követeli ezektől a cégektől a reklámadót, hanem a cégeknek kell ellenbizonyítaniuk, hogy a magyar adóhatóság milliárdos mulasztási bírsága jogellenes. Ugyanez igaz a tárgyévet megelőző adóévre vélelmezett 3 milliárd forintos adókötelezettség megállapítására is. Természetesen a jogalkotó nyitva hagyta a kaput, hogyha a nemzetközi cégek vitatják a mulasztási bírság vagy a vélelmezett adókötelezettség összegét, akkor ellenbizonyítással tudnak élni, azt azonban magyar bíróságok előtt kell lefolytatniuk.

„A magyar jogalkotó megoldása kétségkívül “unortodox”, ami akár fel is gyorsíthatja egy európai szabályozás megteremtését. A Google és a Facebook számára is kiszámíthatóbb környezetet biztosíthat, ha egy mederben tartott folyamat keretében próbálnak megállapodni az Európai Unióval az általuk teljesítendő adófizetés mértékéről, mintha minden tagállam adóhatóságával külön-külön kellene megvívni a harcukat” – vélekedett a Piac & Profitnak Balogh László, a reklamadoblog.hu szakértője.

A briteknek korábban sikerült bevasalniuk egy nem jelentéktelen összeget a keresőóriáson.

Lehetetlen volt megfogni a Google-t

A reklámadót érintő módosítások nem írnának elő új adókötelezettséget a nemzetközi cégeknek, sokkal inkább a már felmerült adókötelezettségek végrehajtását kényszerítenék ki. „A NAV számára ugyanis eddig az jelentette legnagyobb kihívást, hogy adóhiányt megállapítani és adófizetési kötelezettséget végrehajtani adóellenőrzés nélkül a hagyományos módszerekkel rendkívül problémás lett volna, hiszen a Google-t és Facebookot ellenőrzés alá vonni Magyarországon szinte lehetetlen. Ezt csak az ír adóhatósággal együttműködve tudták volna megtenni, ami rendkívül időigényes és bonyolult folyamat, ráadásul a végkimenetele is kétséges” – mondta Balogh László.

Az új szabályokkal a jogalkotó úgy kényszerítené adófizetésre a nemzetközi vállalatokat, hogy magyarországi jogrend alapján kiszabott exponenciálisan növekvő, gigantikus mértékű mulasztási bírságokat ír elő számukra. Ha ezeket a bírságokat is figyelmen kívül hagyják a nemzetközi cégek, akkor azok a magyar jogrend alapján jogerőssé válnak és nemzetközi jogsegély egyezmények keretében könnyebben végrehajthatóak.

Meg lehet úszni a reklámadót, csak tudni kell hogyan

A 2014-ben bevezetett reklámadó valamennyi vállalkozás életét megnehezíti, ha hirdetni szeretné szolgáltatását, termékeit. A jogszabály alapján ugyanis nem csupán a reklámot közzétevőnek keletkezik a megrendelt reklám után reklámadó fizetési kötelezettsége, hanem a reklámot megrendelő vállalkozást is terhelheti adófizetési kötelezettség. Különösen akkor, ha nem fordít kellő figyelmet a reklámozásra irányuló szerződései megkötésénél, de legalábbis azok pénzügyi rendezésénél, a teljesítéskor.

Forrás:

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/milliardos-birsaggal-fenyeget-az-uj-reklamado/?utm_source=18771-TB%20heti%20-%20Ad%C3%B3z%C3%A1s%20&utm_campaign=234959-Ad%C3%B3z%C3%A1s&utm_medium=12055-email&utm_content=18.h%C3%A9t%20-%20Ad%C3%B3zunk%20%20

Tájékoztató az online pénztárgépek üzemeltetését érintő változásokról

Tájékoztató az online pénztárgépek üzemeltetését érintő változásokról

Tájékoztató az online pénztárgép üzemeltetését érintő változásokról
A 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet 2016. április 2-ai hatállyal módosította a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM rendelet). Az online pénztárgépek üzemeltetését érintő főbb változások a következők.
1. Utólagos rögzítés (NGM rendelet 1. § (5)-(6) bekezdés, 78/F. §)
A jogszabály az eddigieknél részletesebben szabályozza, hogy abban az esetben, ha az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól (pl. áramszünet, a pénztárgép meghibásodása, eltulajdonítása, megsemmisülése stb. esetén), a mentesülés ideje alatt bizonylatolt bevételt hogyan kell utólag rögzíteni a pénztárgépben.
A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként az adott esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni (utólagos rögzítés).
Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni (adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő). Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.
Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)
2. Egyedi mentesítés (NGM rendelet 3. § (1) és (6) bekezdés, 3/A. §)
A változás a pénztárgép üzemeltetési helyének meghatározását, az egyedi mentesítés iránti kérelem benyújtásának határidejét érinti, továbbá új mentességi szabályokat fogalmaz meg arra az esetre, ha az adóalany pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi.
Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGM nyomtatvány – kérheti a rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (egyedi mentesítés), amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol a rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára.
Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően.
Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól egyedi mentesítést kérhet, amennyiben a pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel
megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart.
A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti feltételek fennállásáról.
Az egyedi mentesítés a feltételek fennállásáig érvényes. Amennyiben a feltételek bármelyike már nem áll fenn, az üzemeltetőnek a feltétel megszűnéséről – a megszűnéstől számított 15 munkanapon belül – tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot.
3. Üzembe helyezési kód igénylése, bejelentett adatok megváltozása (NGM rendelet 44. § (2)-(2a) és (10) bekezdés, 78/B. §)
A módosítás alapvetően az üzembe helyezési kód igénylésére szolgáló bejelentés, illetve a már bejelentett adatok megváltozása bejelentésének adattartalmát érinti.
A bejelentésben – PTGREG, PTGTAXUZ nyomtatvány – a pénztárgép üzemeltetési helye mellett meg kell jelölni a pénztárgép üzemeltetési módját is, vagyis, hogy az üzemeltető a pénztárgépet állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen, változó telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen vagy tartalék pénztárgépként kívánja üzemeltetni. (Változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra.)
Továbbá a bejelentésben meg kell adni az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét. A nyomtatványokon maximum két – az üzlet tevékenységét leginkább jellemző, legnagyobb bevételt eredményező – TEÁOR szám tüntethető fel.
Abban az esetben, ha a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják üzemeltetni, az üzemeltetés célját is jelölni kell.
Ezúttal hívjuk fel szíves figyelmüket, hogy a 2014. december 31-ig kiadott, de pénztárgép megszemélyesítéséhez fel nem használt üzembe helyezési kódok már nem használhatók fel.
4. Átszemélyesítés (NGM rendelet 42. § (4) bekezdés, 44. § (3)-(7) bekezdés, 47. § (1a) bekezdés, 51/B. §, 67. § (6a) bekezdés)
Korábban, ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következett be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kellett. A jogszabály módosítása lehetővé tette a pénztárgép átszemélyesítését.
Az átszemélyesítés az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti.
A pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek az üzembe helyezési kódra vonatkozó előírásokkal.
Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével következik be változás, az üzemeltetőt AEE megőrzési kötelezettség nem terheli, azonban az átszemélyesítést megelőzően gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról.
Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek esetében, amennyiben a pénztárgép nincs bérlő részére átszemélyesítve, a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ezt csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el.
Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó
részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg pedig a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell át(vissza)személyesíteni.
Az átszemélyesítésre az új jogszabályi követelményeknek megfelelően működő pénztárgépek lesznek képesek. Addig a pénztárgépek üzembe helyezése, illetve a cserepénztárgépek kihelyezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik.
5. Éves felülvizsgálat (NGM rendelet 48. § (1a)-(1b) és (2)-(4) bekezdés)
A pénztárgépek éves felülvizsgálata kiegészült a forgalmazói szoftver-felülvizsgálattal, de változtak a szervizes felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések is.
A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. Az éves felülvizsgálat forgalmazói szoftver-felülvizsgálatból, valamint szervizes helyszíni vizsgálatból áll.
A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatát és szükség szerinti módosítását (a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint). E tényről a forgalmazó az AEE gyártó által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a szerviznek kell átadnia az adóalany részére a szervizes helyszíni vizsgálat során. A forgalmazói szoftver-felülvizsgálatot kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti.
A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Az éves felülvizsgálat során a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, illetve szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát. Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.
6. Pénztároló eszköz pénztárgéphez rendelése (NGM rendelet 49/A. §)
Új rendelkezés, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.
A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.
(A TEÁOR’08 53.1 szerint Postai tevékenységet – egyetemes kötelezettséggel – folytató adóalanyra eltérő rendelkezések vonatkoznak.)
7. Pénztárgép blokkolása (NGM rendelet 50/B. §)
A pénztárgép forgalmazási engedélyének visszavonása esetén, továbbá abban az esetben, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást szünetelteti, korlátozza vagy megszünteti, valamint a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, használatának szüneteltetése esetén a NAV blokkolja a pénztárgépet.
A pénztárgép blokkolása – fenti esetek függvényében – jogszabályban meghatározott határnaptól kezdődik, illetve határnapig tart.
8. Bejelentés, adatszolgáltatás (NGM rendelet 51. § (3) bekezdés, 51/A. § (1)-(2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. §)
Módosultak a tartalék pénztárgéppel kapcsolatos bejelentés, a pénztárgép használatból történő kivonására vonatkozó adatszolgáltatás, valamint a pénztárgép üzemeltetési céljának, helyének és módjának megváltoztatását érintő bejelentés szabályai.
A tartalék pénztárgépként üzemeltetett pénztárgép tekintetében kizárólag a tartalék pénztárgép működésének szüneteltetését kell bejelenteni – PTGTAXUZ nyomtatvány –, a szünetelés megkezdését követő 3 munkanapon belül.
A pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – köteles az állami adó- és vámhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
A pénztárgép üzemeltetőjének be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóság részére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, ha a csere- vagy bérbeadási célú pénztárgép üzemeltetésének célját meg kívánja változtatni, az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül.
A pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép üzemeltetési helyeként, módjaként bejelentett adat megváltozását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – az adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az adat megváltoztatásának tervezett időpontját is.
Továbbá az üzemeltető köteles a pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását, annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
9. Pénztárgépnapló (NGM rendelet 54. § (3)-(4) bekezdés)
A változás a pénztárgépnaplóba bejegyzést tevő személyek körét, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás határidejét érinti.
A pénztárgépnaplóba bejegyzést a rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető, a műszerész vagy a forgalmazó tehet.
A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltetőnek (az üzemeltető részéről jelen lévő személynek) az aláírásával ismerteti el a bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölnie az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, az aláírás megtagadásától számított 5 napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
10. Pénztárgép selejtezése (NGM rendelet 55. §)
A pénztárgép selejtezésére vonatkozó szabályok egyszerűsödtek.
Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a
pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül. Egyéb esetekben a pénztárgép selejtezhető.
A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, illetve azt nem lehet átszemélyesíteni.
11. Cserepénztárgép (NGM rendelet 42. § (1) bekezdés, 78/F. §)
Az üzemeltető kérésére már nem a szerviz, hanem a forgalmazó köteles a javítás idejére, a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani.
Cserepénztárgép 2016. december 31-ét követően kizárólag online módon működhet.
A forgalmazó a cserepénztárgép átadásakor azt az üzemeltető részére átszemélyesíti, illetve a cserepénztárgép visszavételekor magára át(vissza)személyesíti.
Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)
A nyomtatványok új változata a NAV honlapján elérhető.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

KOCKÁZATOS ADÓZÓI MAGATARTÁSOK

A kiemelt vizsgálati szempontok alapján az adóhatóság fokozott hangsúlyt kíván fektetni aszékhelyszolgáltatókhoz bejelentett adózók, illetve a cégtemetők részére céget értékesítők helyszíni ellenőrzésére. Hasonlóan fokozott érdeklődésre tarthatnak számot azok a vállalkozások, amelyekkizárólag adóeljárási pozícióik javítása érdekében helyezik át székhelyüket (jellemzően Pest megye vagy Budapest területére), míg tényleges tevékenységüket eredeti illetékességi területükön hagyják.
 
A kedvező adózási szabályokra hivatkozva a NAV kiemelt tárgykörként kezeli továbbra is a jelentős összegű támogatások, beruházások elszámolását, a K+F tevékenységgel kapcsolatos adóalap-csökkentő tételek alkalmazását, valamint a kapcsolódó adókedvezményeket is. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések közül továbbra is a kiutalás előtti ellenőrzések képviselik az idei évben a legnagyobb arányt.

Fókuszált vizsgálati figyelemre tarthatnak számot a kapcsolt vállalkozások az egymás között alkalmazott transzferár képzési gyakorlatuk ellenőrzése terén is. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit egymásra épülően kívánja végezni a NAV, különös hangsúlyt fektetve a több társaságot, vagy kockázatos társaságokat tulajdonló, illetve képviselői, meghatalmazotti szerepet betöltő személyek ellenőrzésére.
 
Ezen túlmenően fokozott érdeklődésre tarthatnak számot azon vállalkozások is, amelyek atevékenységükhöz szükséges munkaerőt munkaerő-kölcsönzési konstrukciót igénybe véve biztosítják.
 
Az ellenőrzések általános, prioritást élvező célterületeit képezik a jövedéki termékek – a cigaretta, az alkohol, az üzemanyag, különös tekintettel az egyéb bejelentési kötelezettség alá eső ásványolajokra – illegális előállítása, birtoklása, forgalmazása, illetve az adómentes, kedvezményes adómértékű jövedéki termékek jogszerűtlen kereskedelmi forgalomba hozatala. A vámhatóság továbbá áru- vagy ügyletspecifikus vizsgálatokat végez, melyek főbb irányai különösen a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok betartásának, az áru tarifális besorolásának, az áru bejelentett származásának, a vámérték kimunkálásának vizsgálata.
 
Jelentős feladat lesz a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazására való felkészülés és az áttérést választók figyelemmel kísérése. Ellenőrizendő főbb tevékenységi körként az adóhatóság a fentiekkel összhangban többek között a húsfeldolgozás, -kereskedelem, az élőállatkereskedelem, az élelmiszer, ital- és dohányárukereskedelem, az építőipari tervezés és kivitelezés, a közúti áruszállítás, a személyszállítás, a munkaerő-kölcsönzés, az információ- és kommunikációtechnológiai termékek kereskedelme, fémkereskedelem, hulladékgazdálkodás és az üzletviteli tanácsadás területeit jelölte meg.
 
Különösen fontos marad az értékesítési láncolatok gyors feltárása, a számlázási útvonalak és a hatóság rendelkezésére álló kontrolladatok eltéréseinek hasznosításával.



Forrás: Önadózó

Áprilistól a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet kezeli a lakossági pályázatokat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a jogelődei által hazai forrásból kiírt valamennyi lakossági pályázat kezelését a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet Kft. veszi át április elsejétől a hatékony, egységes és gyors ügyintézés érdekében - közölte az NFM pénteken.

A tájékoztatás szerint a változtatással nem módosulnak a támogatói szerződések vagy a támogatói okiratok.

Az érintett lakossági pályázatok között szerepel egyebek mellett az Otthon melege program három alprogramja, homlokzati nyílászárócsere, kazáncsere és a mosógépcsere, a társasházak energetikai felújítása alprogram és a 2002 és 2008 között kiírt Panel programok is.

Az elszámolásokat a nyílászárócsere és a kazáncsere alprogramoknál változatlanul elektronikus úton, a https://npp.emi.hu/ felületre kell feltölteni, a többi konstrukciónál a szükséges dokumentumok az 1277 Budapest 23, Pf: 55. postafiók címre küldhetők - írta az NFM.

A pályázatkezeléssel kapcsolatos információk a pkcs@nfsi.hu elektronikus címen, a 06-70-424-5393 és a 06-70-424-6883 telefonszámokon kérhetők.

CIVIL SZERVEZETEK INGATLANSZERZÉSE

Változás, hogy az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételévé vált.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] alapítványok, közalapítványok, egyesületek és – ha a létesítésükre vonatkozó törvény eltérően nem rendelkezik – köztestületek [civil szervezetek] társaságiadó-kötelezettségére vonatkozó 9. §-ának 2015.11.28-ától hatályos módosítása, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény[Civiltörvény] szerinti tevékenységi elhatárolás azzal egyidejűleg módosított szabályai következtében [új szabályok] a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civiltörvény rendelkezéseit figyelembe véve kell meghatározni [Tao. tv. 9. § (1a), (1b) bekezdés, Civiltörvény 2. § 11. pont, 20. §]. Az új szabályok – a civil szervezet választása szerint – a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatóak [Tao. tv. 29/A. § (14) bekezdés].

 

A jelölt hatállyal új alapokra – a Civiltörvény rendelkezéseire – helyezett tevékenységi minősítés tekintetében jelentős változás, hogy az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételévé vált. Ily módon e bevétel nem képezi részét a „60%-os korlát”-nak az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetkénti megítélésnél. E mellett azonban – a Tao. tv. az adózás előtti eredmény ingatlan megszerzésével, használatának átengedésével, átruházásával kapcsolatos korrekciós tételeit – az egyéb jogcímek mellett – a következők szerint rendeli alkalmazni:

 

növelő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg [9. § (3) bekezdés c) pont], és

-csökkentő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg [9. § (2) bekezdés f) pont második fordulata], és

-növelő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (3) bekezdés d) pont], és

-csökkentő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (2) bekezdés f) pont első fordulata].

 

Mindez, ha például egy alapítvány a 2016. évben ingatlan-hasznosítási tevékenységet: bérbeadást végez, a következőket jelenti. Ha esetében az adóévi bérleti díj-bevétel: 1 000 egység (+ 1000 egység növelő tétel), a bérbeadáshoz közvetlenül kapcsolódó költség: 800 egység, amelyből az ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése: 200 egység (– 800 egység csökkentő tétel, valamint + 200 egység növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés miatt), az ingatlan Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírása: 300 egység (– 300 egység csökkentő tétel), akkor a korrekciós tételek egyenlege: + 100 egység, amely – összességében – növeli a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét.

 

Így kell eljárni akkor is, ha a civil szervezet az adott évben nem végez vállalkozási tevékenységet; az előírt korrekciós tételek – a nullának tekintett adózás előtti eredményből kiindulva – ez esetben is alkalmazandóak; a példa szerinti alapítvány ingatlan-hasznosítás miatti adóalapja:+ 100 egység.

 

A korrekciós előírások alkalmazásának következtében tehát az ingatlan-hasznosítás eredménye (a bérleti díjbevétel és a költségek különbözete), valamint az értékcsökkenés miatti növelő és csökkentő tételek megjelennek a vállalkozási tevékenység adóalapjának részeként, illetve adóalapjaként. Ugyanez a helyzet az ingatlan megszerzésére, átruházására tekintettel elszámolt alapcél szerinti (közhasznú) bevételek, költségek esetén.

 

Az ingatlannal rendelkező civil szervezet fent leírtak figyelembevételével meghatározott adóalapja után akkor fizet társasági adót, ha az új szabályok szerint számítandó kedvezményezett mértéket [Tao. tv. 9. § (7) bekezdés], illetve adómentes értékhatárt [Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont] túllépi.

 

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5167755374/2016.]

SZEMÉLYGÉPKOCSI BÉRLET ÁFA PROBLÉMÁI

2012.-től ismételten levonhatóvá vált a személygépkocsi bérleti díjában felszámított adó. Mindenki arra keresi a megoldást, hogy mi az a legkevesebb adminisztráció, amit a levonási jog érdekében el kell készíteni. A probléma abból ered, hogy ugyan a bérleti díj áfa tartalmának levonására szolgáló tételes tiltás kikerült a 124. §-ból, viszont a 120. §-ban foglalt előírás csak olyan mértékig engedi az adó levonását, amilyen mértékig adóköteles tevékenység érdekében történik az igénybe vett szolgáltatás felhasználása.

 

Vagyis a magán célú személygépkocsi használat esetében a magánhasználatra jutó bérleti díj áfa tartalma nem vonható le továbbra sem. Álláspontom szerint csak egyetlen nyilvántartás alkalmas a magánycélú használta dokumentálására, az pedig a kellő adattartalommal vezetett útnyilvántartás, illetve ennek egyik változata a kiküldetési rendelvény.

 

Megjegyzem, hogy a kiküldetési rendelvény mellett szükséges egy folyamatosan vezetett útnyilvántartás is, mivel a teljes körű futás teljesítmény csak ezzel dokumentálható. 

 

Az útnyilvántartásban szükséges megjelölni azon utakat, amelyeket nem üzleti célból futottak a járművel. Az eltérő célú futásteljesítmények arányában kell megosztani a bérleti díj adótartalmát levonható és nem levonható részre. Fontos, hogy a jármű birtokolása okán fizetett adó (cégautó adó) miatt nem válik üzleti célúvá a magánhasználat. Az adónem megalkotásakor kizárólag az Szja tv. szerinti adómentes magáncélú használatra volt tekintettel a törvényalkotó. Vagyis a magáncélú használat adómentes az Szja tv. szerint, de az Áfa tv. nem teszi lehetővé az adó levonását magáncélú használat esetében.

 

Természetesen lehetősége van az adóalanynak olyan döntést hozni, hogy nem vezet útnyilvántartást, és így nem vonja le a bérleti díj adótartalmának részét vagy egészét. 

 

A szabálynak eltérítő hatása volt az elmúlt években. Az eltérítő hatás azt jelenti, hogy az adóalanyok a szabály változásának okán megváltoztatják a viselkedésüket, szerződéseiket az adó optimalizálása érdekében. A levonási jog engedélyezése miatt egyre többen döntenek a tartós bérlet, illetve az operatív lízing konstrukciók mellett a jármű tényleges megvásárlása helyett (27% adómegtakarítás). E konstrukciók esetében a szerződésben nem rendelkeznek a felek egyértelműen a tulajdonjogról. Gyakori, hogy a szerződésben a bérleti konstrukció mellett a kikötnek a felek vételi jogot vagy vevőkijelölési jogot a bérlőnek. 

 

A szerződések több problémát vetnek fel a gyakorlati élet során. A lízingbe adó illetve a tartós bérbe adó, rendre egy nagyobb összegű első díjat köt ki, ami sok esetben eléri a jármű értékének 40%-át. 

 

Hogyan lehet arányosítani az első havi bérleti díjat, ami a jármű értékének jelentős hányadát teszi ki? Az első díj esetében csak az első havi futásteljesítmény alapján kell arányosítani, vagy valamilyen hosszabb időszakra kell vizsgálni a futásteljesítményt, hiszen az első díj, jelentős összege végül is nem csak az első hónapot érinti? Két lehetőség adódik az egyik, hogy kizárólag az első havi futásteljesítmény alapján arányosítjuk a jármű értékének 40%-át kitevő első havi bérleti díjban felszámított adót, és felvállalunk egy esetleges adóhatósági konfrontációt. 

 

A második lehetőség az gyakorlatilag nem is lehetőség, mivel végtelenül bonyolult elszámolási metodikát igényel. A második lehetőség abból a valóságnak megfelelő feltételezésből indulunk ki, hogy a 40%-os díj nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra. Ennek megfelelően minden hónapban megvizsgáljuk, hogy hónapról-hónapra, hogyan változik a göngyölített adatokból számolható felhasználási arány, és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható részét minden adó elszámolási időszakban korrigáljuk a 132. § foglaltak alapján (mivel nem tárgyi eszközről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról, így a 135. § szerinti adó elszámolási metodika nem alkalmazható). 

 

Alapvetően javasolható, hogy az adóalany az első hónapban olyan mértékű magáncélú használatot mutasson ki, amilyen mértékűnél magasabbat a további hónapokban nem fog kimutatni. Ha az első hónapban kimutatat 30%-os magáncélt, majd a bérlet további időszaka alatt ennél kevesebbet (20-29%) mutat ki, akkor az első havi 70%-os levonási részt a későbbiekben nem kell módosítania.       

Forrás: Önadózó

Online kasszák: közelebb a józan észhez

Már megjelent az új online kassza rendelet, eszerint szeptember 30-tól kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek a gyógyszertárak az autószervizek, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzők, a diszkót, illetve tánctermet működtetők, a ruházati tisztítók vagy például azok, akik különböző, fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat vagy utazási szolgáltatásokat nyújtanak. A pénztárgépesek köre 2017. január 1-jétől a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül. 

Teljes cikk:
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/online-kasszak-kozelebb-a-jozan-eszhez/?utm_source=18771-TB%20heti%20-%20Ad%C3%B3z%C3%A1s%20&utm_campaign=227340-Ad%C3%B3z%C3%A1s&utm_medium=12055-email&utm_content=13.h%C3%A9t%20-%20Ad%C3%B3zunk%20%20%20%20%20

Forrás: Piac és profit