A LAKÁSCAFETERIA VÁLASZTÁSÁT AJÁNLJA AZ NGM

A cégek öt év alatt 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakásvásárlását. Az akár havi 83 ezer forintra rúgó juttatás cafeteria elemként is választható.

A munkavállalók az év elején dönthetik el, hogy milyen cafeteria elemeket választanak. Az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafeteria megjelölését, hiszen a lakáshitel törlesztése, lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

Milyen számlákat kell jelenteni a NAV-nak?

2017. július 1-től az adatszolgáltatási kötelezettség küszöbértéke 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos általános forgalmiadó-értékhatár figyelembevételével kell az áfabevallásban teljesíteni. 2017. július 1-től azonban az adatszolgáltatási kötelezettség küszöbértéke 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Az adatszolgáltatást  a kötelezetteknek alapvetően az áfabevallásban kell július 1-től teljesíteniük.

Ugyanakkor a számlázóprogrammal kibocsátott számlák esetében az adatszolgáltatást az áfabevallásban történő jelentés helyett online módon kell teljesíteni a NAV részére. Tehát a kötelezetteknek 2017. július 1-től az adott bevallási időszakban kibocsátott és befogadott, 100 ezer forint forgalmi adót tartalmazó számlákról az alábbi módon kell adatszolgáltatási kötelezettségüket teljesíteniük:

A kibocsátott számlák tekintetében:

• Számlázóprogrammal előállított számlák esetében online jelentés külön jogszabály alapján (részletei még nem ismertek)
• Számlatömbből (nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával) kibocsátott számlák esetében változatlanul az áfabevallásban

A befogadott számlák esetében:

• A számlázóprogrammal, illetve számlatömb felhasználásával kibocsátott számlák esetében változatlanul az áfabevallásban kell teljesíteni az adatszolgáltatást.

Az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó egyéb szabályok 2017 július 1-től nem változnak.

Forrás: Piac és profit

Tájékoztató a hivatali, üzleti utazásra és a kiküldetésre, valamint a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok változásáról

2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).

A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.

Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (új Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.

Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

2017. január 1-étől módosul az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az új Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.

A hivatali, üzleti utazás módosított fogalma – a kiküldetéshez hasonlóan – az Szja tv. 90. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2016. augusztus 1-étől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

A Módtv. alapján a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség 9 Ft/km-ről 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől.

A munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén - az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - „adómentesen” kifizethető összeg ugyancsak 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től. 

Az Szja tv. 26. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozóan elszámolt, a következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

Az említett rendelkezés alapján a saját gépkocsi munkaviszony keretében történő 2016. évi hivatali, üzleti célú használatára, valamint a 2016. évi munkába járásra tekintettel 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítések esetén (a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően) kilométerenként 9 Ft számolható el adókötelezettség nélkül.

Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (pl. személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a saját gépkocsi hivatali, üzleti célú használatára, illetve a kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel 2017. január 1-ét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 Ft fizethető ki „adómentesen” akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél.

Forrás: NAV

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos szabályok változása 2017. január 1-jétől

A kisadózó vállalkozások tételes adója (a továbbiakban: kata) szerinti adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályokkal összefüggésben az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) két fontos változást vezet be 2017. január 1-jétől.

Ezek közül az egyik azzal a szabállyal függ össze, mely szerint megszűnik a kata-alanyiság, ha a kisadózó vállalkozás az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetőleg a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság időszakában bevételt szerez.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. §-a egy új, a kisadózó vállalkozást terhelő bejelentési kötelezettséggel egészül ki, így a kisadózó vállalkozásnak a bérbeadási tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz ezen bevétel megszerzésének időpontját.

A másik, az adóalanyiság megszűnését érintő, kedvező irányú módosítást jelent az, hogy – a hatályos szabályok szerinti 24 hónapos időszakhoz képest – lerövidül az az időszak, amelyben kizárt a kata-adóalanyiság megszűnését követően annak újbóli választása.

Az új szabály szerint az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja ismételten a Katv. szabályainak alkalmazását.

A Módtv. által beiktatott szabályhoz nem kapcsolódik átmeneti rendelkezés, és a kedvezőbb szabály 2017. január 1-jén lép hatályba, ezért azok az adózók, akiknek a kata-adóalanyisága korábban olyan időpontban szűnt meg, mely időponttól számítva 2016. december 31-ig nem telik el 24 hónap, ebben az évben nem jelenthetik be az állami adó- és vámhatósághoz, hogy 2017. január 1-jétől ismételten a kata-adóalanyiságot választják. Ezek az adózók a kata-adóalanyiság újbóli választására irányuló szándékukat – feltéve, hogy az adóalanyiságuk megszűnésének korábbi időpontjától számítva 2017. február hónapjáig letelik az adóalanyiság ismételt választását kizáró időszak – legkorábban 2017. január hónapban jelenthetik be, így a Katv. szerinti adóalanyiságuk 2017. február 1-jén jöhet létre.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A kisadózó vállalkozások tételes adójára és a 40 százalékos mértékű adóra vonatkozó szabályok változása 2017. január 1-jétől

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tekintetében a legnagyobb jelentőségű változást az jelenti, hogy – az eddigi évi 6 millió forintról – jelentősen megemelkedik az a bevételi összeghatár, melynek túllépése esetén a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

2017. január 1-jétől a 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség abban az esetben fogja terhelni a kisadózó vállalkozást, ha a naptári évben megszerzett bevétele meghaladja a 12 millió forintot.

Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjában megfizetnie a tételes adót – például azért, mert év közben választotta a Katv. szerinti adózást vagy valamely hónapban bejelentette, hogy mentesül a tételes adó alól –, akkor a tételes adófizetéssel érintett hónapok számának és 1 millió forint szorzatának összegét meghaladó bevétele után kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót.

A Katv. tételesen felsorolja azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetében a kisadózó nem tekinthető főállású kisadózónak.

2017. január 1-jétől új elemmel bővül ezen körülmények köre, így nem számít főállású kisadózónak a kisadózó, ha az adott hónap egészébena gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Ez azt is jelenti, hogy ilyen esetben a kisadózó után havonta 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie a kisadózó vállalkozásnak.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében módosítja a havi 75 ezer forint összegű tételes adó választására vonatkozó szabályt is. A megváltozott rendelkezés szerint a magasabb összegű tételes adófizetési kötelezettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesítenie a kisadózó vállalkozásnak.

Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó 2017. január 10-én bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy magasabb összegű tételes adót kíván fizetni, akkor az adóhatóság 2017. február 1-jei kezdettel írja elő az adószámláján a havi 75 ezer forint összegű tételes adót, vagyis első alkalommal 2017. március 12-én kell magasabb összegű tételes adót fizetnie.

2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékra csökken.

A kisadózó vállalkozások a tételes adó megfizetésével teljesítik a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetését is, mely kötelezettségek mértékének csökkenése révén növekszik a tételes adó tartalmában az ellátásra jogosító közterhek aránya, ezért megemelkedik a főállású kisadózót megillető társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja.

2017. január 1-jétől az ellátások számításának alapja havi 90 000 forintra növekszik, azoknál a főállású kisadózóknál pedig, akik havi 75 000 forint összegű tételes adót fizetnek, az ellátási alap havi 150 000 forintra emelkedik.

Bővül azon okok köre is, melyek fennállása esetén a kisadózó vállalkozás mentesül a tételes adó megfizetése alól. Nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer forint tételes adótazon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a kisadózóa társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként – saját jogú öregségi nyugdíjasként, illetőleg özvegyi nyugdíjasként (utóbbi esetben, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) – keresőképtelen.

A kisadózó vállalkozás kérelmére kiállított jövedelemigazolásra vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek. Ennek következtében a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

Az állami adó- és vámhatóság tehát nem számol jövedelmet a kisadózó magánszemély részére azokra a hónapokra, amelyekben a kisadózó vállalkozás mentesült a tételes adó megfizetése alól. Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó az év öt hónapjában szüneteltette a tevékenységét és ezen időszakban nem kellett megfizetnie a tételes adót, akkor az adóhatóság a ’KATA nyilatkozatban szereplő bevételének 60 százalékáról, de legalább a tételes adófizetéssel érintett hét hónap és a havi minimálbér (2017. évben 7 x 127 500 forintról) állítja ki a jövedelemigazolást.

Csökken azon adókötelezettség mértéke is, amelyet annak a közkereseti társaságnak, betéti társaságnak vagy egyéni cégnek kell megfizetnie, amely 2017-ben úgy dönt, hogy áttér a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra. A vállalkozás által ilyen esetben fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalékra mérséklődik.

Forrás: NAV

Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2017. január 1-jétől bekövetkező változásáról

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 77. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (310. §) egészítette ki, 2016. november 26-i hatályba lépéssel.  Az Áfa tv. ezen új 310. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2017. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2017. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 310. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2016. évi bevétele a 6 millió forintot túllépte ugyan, de a 8 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján 2016. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 310. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 310. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2016. évben ténylegesen, valamint a 2017. évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2016. december 6-án meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 8 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2017. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2017. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 8 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2017. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2017. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2016. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Forrás: NAV

A termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán 2017. január 1-jétől

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának 2017. január 1-jei hatállyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár 2017. január 1-jével 100 000 forintra csökken.

A belföldön letelepedett adóalany 2017. január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell.

A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha 2017. január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát.

A 2017. január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről 2017. január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, 100 000 forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 307. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó. Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]

[Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/39659/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156711530/2016.]