Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2017. január 1-jétől bekövetkező változásáról

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 77. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (310. §) egészítette ki, 2016. november 26-i hatályba lépéssel.  Az Áfa tv. ezen új 310. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2017. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2017. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 310. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2016. évi bevétele a 6 millió forintot túllépte ugyan, de a 8 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján 2016. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 310. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 310. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2016. évben ténylegesen, valamint a 2017. évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2016. december 6-án meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 8 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2017. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2017. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 8 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2017. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2017. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2016. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Forrás: NAV

A termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán 2017. január 1-jétől

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának 2017. január 1-jei hatállyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár 2017. január 1-jével 100 000 forintra csökken.

A belföldön letelepedett adóalany 2017. január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell.

A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha 2017. január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát.

A 2017. január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről 2017. január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, 100 000 forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 307. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó. Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]

[Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/39659/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156711530/2016.]

A személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos áfa

Az Áfa törvény 124. § (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfa-tartalmának 50 százaléka. Az Áfa törvény 125. § (1) bekezdés f) pontja alapján azonban lehetőség van az áfa levonására, ha az ilyen szolgáltatások igénybe vétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az az Áfa törvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során a cég  az általa használt személygépkocsival kapcsolatban  azt köteles vizsgálni elsősorban, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e a vállalkozás adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza.
Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit – bármilyen mértékben – adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen (akár út-, vagy más egyéb) nyilvántartással történhet.
Amennyiben a vállalkozás a személygépkocsit igazoltan használja adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységi körében, azonban adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet is folytat, akkor az Áfa törvény 124. § (4) bekezdése szabályának és az adómentes tevékenység miatti adólevonási korlátnak az egymáshoz viszonyított alkalmazása a következők szerint történhet: első körben az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésének levonási tilalmát kell alkalmazni, és az így meghatározott, 50 százalékos mértékű tételes levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összeget kell az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni.

(forrás: www.nav.gov.hu )

Változott a kiküldetés elszámolása

A Szja törvény 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult. Az új meghatározás szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Az Szja törvény 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Kiküldetés
Kiküldetésnek minősül továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.
A kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették.

A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervizelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

Nem minősül kiküldetésnek
Az Szja szempontjából nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.
Nem tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, így kiküldetésnek sem, az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.
(forrás: www. nav.gov.hu Hírek)

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 2016

Kedvezmény	A kedvezmény mértéke 2016-ban
Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében*
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében*
Gyermekgondozási szabadságról – feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyesben vagy gyermekgondozási díjban részesült – visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény	A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 000 forintnak) 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.  A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár
25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető maximum a foglalkoztatás első két évében*
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és az 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető
Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény	A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó*
Közfoglalkoztatás esetén	Bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százalékával csökkenthető az adó
Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény	Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó, amely azonban nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, egyéb érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezmény után fennmaradó havi szociális hozzájárulási adókötelezettség összegét
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor járó kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó
Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén adható kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 000 Ft 14,5 százalékával
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény	A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 000 forintnak) 27 százalékával csökkenthető az adó*
Mezőgazdasági munkakörben –(FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető az adó
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető az adó
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény	Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében*

*-gal jelölt kedvezményeknél az alábbi hatósági igazolások szükségesek:

♦ Gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően:  Gyermekgondozási díj folyósítását, illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.
 Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén továbbá szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

♦ 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő: Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Megjegyzés: Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóhivatal a kérelem beérkezésekor vizsgálja a 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony fennállását, így javasolt mielőbb benyújtani ezt a kérelmet. Adóhivatal tájékoztatója: „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az eseben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).”

♦ Karrier Híd Program: Az adókedvezmény hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelme alapján. Ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványt és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. Hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

♦ Megváltozott munkaképességű személyek esetén: A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

♦ Tartósan álláskereső esetében: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt. 

Forrás: Piac és Profit

Csak 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online pénztárgép használata

A Magyar Közlöny 2016. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie.

Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

• 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenység

• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység

• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység

• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység

• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység

• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység

• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenység

• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenység

• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenység (pl. szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok)

2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.

Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Forrás: nav.gov.hu

Az online kasszák szoftverének frissítése

A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca emlékeztetett: a szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre "átszemélyesíthetők", vagyis eladhatók, bérbeadhatók lesznek.

ELTÉRŐ SZABÁLYOK VONATKOZNAK A HOSSZÚ ÉS A RÖVID TÁVÚ INGATLAN KIADÁSRA

Eltérő adószabályok vonatkoznak a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadásra és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatásra, utóbbinál például kötelező az adószám - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfői közleményében .

A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély nem turisztikai célú bérbeadása áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét. 

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. 

Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, ami az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos időre szóló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatást csak adószámmal lehet végezni és a település jegyzőjénél kell bejelenteni - figyelmeztetett az adóhatóság.

Forrás: Önadózó

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓMENTES MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS SZABÁLYAIBAN

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja törvény).

Ennek kapcsán az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is.

A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait. Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
 

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (pl. három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

 

A méltányolható lakásigény mértékeaz együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

-egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

-három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

 

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. 

 

Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.

 

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia. 

 

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Forrás: Önadózó

Ideje kikérni az adókártyát a gyereknek is

Minden olyan szülőnek érdemes elkezdenie az ügyintézést, akinek a gyermeke nem kapott adóazonosító jelet. 2017. január 1-jétől a családi adókedvezmény nyilatkozat ugyanis csak úgy lesz érvényes, ha a gyerekek adóazonosító jele is szerepel rajta.

HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN FIZETETT DÍJAZÁS ADÓKÖTELEZETTSÉGE

2016. június 16-tól a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), illetve a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatályos rendelkezései szerint a képzőhelyek a duális képzés teljes idejére, vagyis a gyakorlati és elméleti szakaszra is fizetnek a hallgatónak hallgatói munkaszerződés alapján díjazást.

 

A képzési idő egészére vonatkozóan kifizetett díjazás mindezidáig nem volt adómentes, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a duális képzés vonatkozásában.

 

Így abban az esetben, ha a képzőhely a duális képzés teljes idejére fizetett díjazást a hallgatónak, annak az elméleti képzés idejére jutó része adókötelesnek minősült, mert az Szja. tv. 1. számú melléklet 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontja kifejezetten csak a Nftv. szerinti nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részét mentesítette az adókötelezettség alól.

 

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2016. június 16-i hatállyal módosította az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontját, mely alapján a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

 

Ez a módosítás az átmeneti rendelkezések alapján – annak érdekében, hogy a 2015-ben kialakított duális képzési rendszerben részt vevő hallgatókat a többségében elméleti képzést nyújtó felsőoktatási rendszerben tanulmányokat folytató hallgatókhoz képest ne érje hátrány – a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

 

Ezen túlmenően a Módtv. módosította az Szja tv-nek egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályait is így a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére, az Szja tv-ben foglalt feltételek szerint nyújtott egyes juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány,  valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, csekély értékű ajándék) is béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülnek [Szja tv. 2016. június 16-ától hatályos 70. § (1a) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, valamint a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

 

Az átmeneti rendelkezések alapján ezek a módosítások szintén alkalmazhatók a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására is.

MUNKARUHA JUTTATÁSA

A Szja törvény 1. számú mellékletének 8.24. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék.

 

Az említett melléklet 9.2.pontja értelmében munkaruházati termék:

a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;

b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;

c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai

ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,

cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,

cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;

d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.

 

A munkáltató köteles munkaruhát biztosítani, ha a munkavállaló ruházata a munka során elhasználódik, nagymértékben szennyeződik. Számos munkáltató a munkaruha juttatását kihordási időhöz köti, ami azt jelenti, hogy az ilyen munkát végző munkavállaló ruháját a kihordási idő végeztével automatikusan cserélik. 

 

Tehát az előzőekben leírtaknak megfelelő munkaruha juttatás adómentes. 

 

Ha például a kihordási időn belül történik meg a magánszemély munkaviszonyának megszűnése, akkor az a tény, hogy a munkavállalónak van-e térítési kötelezettsége, adójogilag a munkaruha juttatásával nincs összefüggésbe. Akkor sem keletkezik feltétlenül adókötelezettség, ha a munkáltató a kihordási idő letelte előtt történő munkaviszony megszűnése esetén a munkaruhát a magánszemélytől nem követeli vissza.

 

Azonban kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a munkaviszony a kihordási idő letelte előtt megszűnik és a munkavállaló megtarthatja a munkaruhát, akkor keletkezik-e valamilyen adókötelezettség.

 

Ha a munkáltató eltekint a munkaruha visszakövetelésétől, illetve annak pénzben történő megtérítésétől, de a munkaszerződés, kollektív szerződés, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalónak a munkaviszony megszűnése esetén a kihordási idő hátralevő részének arányában meg kell térítenie a ruha beszerzési árának megfelelő részét, akkor az elengedett követelés munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.

 

Ha térítés történik, akkor az az összeg a munkáltató társaság egyéb bevételének minősül.

 

Az Szja törvény 1. számú melléklet 9.2 d)pontja alapján az, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. 

- Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie.

- A másik pedig, hogy az az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre alkalmatlan legyen.

 

Abban az esetben ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. kosztüm, öltöny stb.) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (logo stb.) nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele. Ekkor ugyanis az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (pl. a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre is alkalmas.

Forrás: Önadózó

KATA VÁLTOZÁSOK - A TÁMOGATÁSOK MIÉRT NEM SZÁMÍTANAK BEVÉTELNEK

2016. június 16-ai hatállyal nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. Így például nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja tartalmazza a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát, mely alapján lényegében minden, a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

A Katv. meghatározza azon vagyoni értékek (például az áthárított általános forgalmi adó, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni, stb.) körét is, amelyek nem számítanak a kisadózó vállalkozás bevételének.

A Katv. alapján eddig a kisadózó vállalkozás bevételének kellett tekinteni a tevékenység végzéséhez kapott támogatást is.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) azonban 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosította a Katv-t, melynek eredményeként nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás alatt azon támogatásokat kell érteni, amelyeket a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

A Katv. 32/C. §-ába beiktatott átmeneti rendelkezés szerint ezeket a szabályokat a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazni lehet.

Mindezek alapján a kisadózó egyéni vállalkozónak nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást, tekintettel arra, hogy a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségeit a tételes adóalanyiság időszakában nem tudja figyelembe venni, nem tudja levonni a bevételéből.

Így olyan esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásban részesült 2015. évben, a naptári évben elért bevétele pedig ezen támogatással együtt meghaladta a 6 millió forintot, és 40 százalékos mértékű adót is kellett fizetnie, akkor a 2015. évre benyújtott 15KATA bevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.