Ideje kikérni az adókártyát a gyereknek is

Minden olyan szülőnek érdemes elkezdenie az ügyintézést, akinek a gyermeke nem kapott adóazonosító jelet. 2017. január 1-jétől a családi adókedvezmény nyilatkozat ugyanis csak úgy lesz érvényes, ha a gyerekek adóazonosító jele is szerepel rajta.

HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN FIZETETT DÍJAZÁS ADÓKÖTELEZETTSÉGE

2016. június 16-tól a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), illetve a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatályos rendelkezései szerint a képzőhelyek a duális képzés teljes idejére, vagyis a gyakorlati és elméleti szakaszra is fizetnek a hallgatónak hallgatói munkaszerződés alapján díjazást.

 

A képzési idő egészére vonatkozóan kifizetett díjazás mindezidáig nem volt adómentes, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a duális képzés vonatkozásában.

 

Így abban az esetben, ha a képzőhely a duális képzés teljes idejére fizetett díjazást a hallgatónak, annak az elméleti képzés idejére jutó része adókötelesnek minősült, mert az Szja. tv. 1. számú melléklet 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontja kifejezetten csak a Nftv. szerinti nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részét mentesítette az adókötelezettség alól.

 

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2016. június 16-i hatállyal módosította az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontját, mely alapján a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

 

Ez a módosítás az átmeneti rendelkezések alapján – annak érdekében, hogy a 2015-ben kialakított duális képzési rendszerben részt vevő hallgatókat a többségében elméleti képzést nyújtó felsőoktatási rendszerben tanulmányokat folytató hallgatókhoz képest ne érje hátrány – a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

 

Ezen túlmenően a Módtv. módosította az Szja tv-nek egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályait is így a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére, az Szja tv-ben foglalt feltételek szerint nyújtott egyes juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány,  valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, csekély értékű ajándék) is béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülnek [Szja tv. 2016. június 16-ától hatályos 70. § (1a) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, valamint a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

 

Az átmeneti rendelkezések alapján ezek a módosítások szintén alkalmazhatók a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására is.

MUNKARUHA JUTTATÁSA

A Szja törvény 1. számú mellékletének 8.24. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék.

 

Az említett melléklet 9.2.pontja értelmében munkaruházati termék:

a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;

b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;

c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai

ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,

cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,

cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;

d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.

 

A munkáltató köteles munkaruhát biztosítani, ha a munkavállaló ruházata a munka során elhasználódik, nagymértékben szennyeződik. Számos munkáltató a munkaruha juttatását kihordási időhöz köti, ami azt jelenti, hogy az ilyen munkát végző munkavállaló ruháját a kihordási idő végeztével automatikusan cserélik. 

 

Tehát az előzőekben leírtaknak megfelelő munkaruha juttatás adómentes. 

 

Ha például a kihordási időn belül történik meg a magánszemély munkaviszonyának megszűnése, akkor az a tény, hogy a munkavállalónak van-e térítési kötelezettsége, adójogilag a munkaruha juttatásával nincs összefüggésbe. Akkor sem keletkezik feltétlenül adókötelezettség, ha a munkáltató a kihordási idő letelte előtt történő munkaviszony megszűnése esetén a munkaruhát a magánszemélytől nem követeli vissza.

 

Azonban kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a munkaviszony a kihordási idő letelte előtt megszűnik és a munkavállaló megtarthatja a munkaruhát, akkor keletkezik-e valamilyen adókötelezettség.

 

Ha a munkáltató eltekint a munkaruha visszakövetelésétől, illetve annak pénzben történő megtérítésétől, de a munkaszerződés, kollektív szerződés, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalónak a munkaviszony megszűnése esetén a kihordási idő hátralevő részének arányában meg kell térítenie a ruha beszerzési árának megfelelő részét, akkor az elengedett követelés munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.

 

Ha térítés történik, akkor az az összeg a munkáltató társaság egyéb bevételének minősül.

 

Az Szja törvény 1. számú melléklet 9.2 d)pontja alapján az, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. 

- Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie.

- A másik pedig, hogy az az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre alkalmatlan legyen.

 

Abban az esetben ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. kosztüm, öltöny stb.) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (logo stb.) nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele. Ekkor ugyanis az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (pl. a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre is alkalmas.

Forrás: Önadózó

KATA VÁLTOZÁSOK - A TÁMOGATÁSOK MIÉRT NEM SZÁMÍTANAK BEVÉTELNEK

2016. június 16-ai hatállyal nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. Így például nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja tartalmazza a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát, mely alapján lényegében minden, a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

A Katv. meghatározza azon vagyoni értékek (például az áthárított általános forgalmi adó, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni, stb.) körét is, amelyek nem számítanak a kisadózó vállalkozás bevételének.

A Katv. alapján eddig a kisadózó vállalkozás bevételének kellett tekinteni a tevékenység végzéséhez kapott támogatást is.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) azonban 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosította a Katv-t, melynek eredményeként nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás alatt azon támogatásokat kell érteni, amelyeket a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

A Katv. 32/C. §-ába beiktatott átmeneti rendelkezés szerint ezeket a szabályokat a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazni lehet.

Mindezek alapján a kisadózó egyéni vállalkozónak nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást, tekintettel arra, hogy a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségeit a tételes adóalanyiság időszakában nem tudja figyelembe venni, nem tudja levonni a bevételéből.

Így olyan esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásban részesült 2015. évben, a naptári évben elért bevétele pedig ezen támogatással együtt meghaladta a 6 millió forintot, és 40 százalékos mértékű adót is kellett fizetnie, akkor a 2015. évre benyújtott 15KATA bevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja értelmében a munkáltató a munkavállalója részére hitelintézet vagy a kincstár útján adómentes támogatást nyújthat a következő célokra:

-        belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,

-        a lakás zártvégű lízingbe vétele,

-        a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

-        a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése,

-        a lakás korszerűsítése, akadálymentesítése,

-        hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetése;

-        korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedése.

Lényeges feltétel, hogy a munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.

A támogatást bármely cég, szervezet - mint munkáltató - a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén. A társas vállalkozások tagjai csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha céggel munkaviszonyban állnak, a személyes közreműködés alapján a támogatás nem adható.

A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű belső szabályzatban rögzíteni, milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.

Az egyes fogalmak meghatározását 2016. augusztus 1-jétől a Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. alpontja tartalmazza. Ennek értelmében:

-        A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba, minden további személy esetében további egy lakószoba. Lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

-        Az együttköltöző, együttlakó családtagok körébe sorolandók jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

-        Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig.

-        Akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár (amennyiben a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét) esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt (több munkáltató esetén is) nem haladja meg az 5 millió forintot és összességében nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének, vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékát.

A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, illetve a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést

-        lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a tulajdonjog, a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy

-        lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés

alapján kell vizsgálni.

A hitelintézettől, a pénzügyi vállalkozástól, vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza a lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.

A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltatónak kell vizsgálnia. Főszabály szerint a feltételek meglétét elégséges a folyósítást követően vizsgálni, de a munkáltató dönthet úgy is, hogy a támogatásra való jogosultság megállapításához a vonatkozó dokumentumokat a támogatás folyósítását megelőzően kéri be. Mivel a támogatás adómentességének fontos feltétele hitelintézet vagy a kincstár közreműködésének igénybevétele, ennek keretében lehetőség van arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján a munkáltató helyett a bank vagy a kincstár vizsgálja meg és igazolja a munkáltató részére a támogatásra való jogosultságot. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

A folyósításhoz nem szükséges külön számlát nyitni, a munkáltató utalhatja a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vagy a kincstárnál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról, és - az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából - arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.

A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató

-        a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,

-        lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

rendelkezik az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal.

Ha a munkáltató nem rendelkezik a megfelelő igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a támogatás 1,2-szerese után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, továbbá ezen összeg alapján meg kell állapítania a személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót a részére történő következő havi kifizetésekből kell - meghatározott korlátok mellett - levonni, az egyéni járulékot azonban a munkáltatónak be kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartania.

A munkavállaló - függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől - lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:

-        lakás-vásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot;

-        lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat;

-        a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot (kivéve, ha a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják).

A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiadott bizonylat vagy - ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz - a magánszemély nyilatkozata igazolja.

Az eredeti okiratok, bizonylatok helyett elfogadható azok másolata is.

Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolására az olyan összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során

-        a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján kell meghatározni, az együtt költöző vagy együtt lakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás tanúsítja;

-        a feltételnek való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható.

Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.

A lakáscélú támogatást a munkáltatónak személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolnia. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B) fejezete 3. pontja szerint elismert költség az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, valamint közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg. A Szja tv. 11. számú mellékletének IV. fejezet 13. pontja szerint az egyéni vállalkozó által az alkalmazottjának adott vissza lakáscélú munkáltatói támogatás elismert költség az egyéni vállalkozónál is. 

Forrás: Verlag Dashöfer - Adófórum

Több jelentést kell leadni jövőre

Az Országgyűlés által elfogadott 2017-es adócsomag számviteli és könyvvizsgálati kérdésekben is számos újdonságot hozott. A kedvező változások mellett ugyanakkor új jelentési kötelezettségek is megjelennek az adócsomagban.

A pénzügyi, számviteli szférában eddig sem csökkent az adminisztráció. Üdítő hír a nyári melegben, hogy még tovább nő...

De vajon, ki fizeti meg az árát? Sajnos a vállalkozó...

Pl. a magánszemélyek pár soros, "söralátét" bevallásához a vállalkozó által megbízott könyvelőiroda személyenként és havonta 1000 soros bevallást küld...Hát ez az ára, csak, hogy egy példa is érzékeltesse az egészet.

Traktorra is jön az EKÁER

Augusztus 1-jétől néhány látszólag kisebb szabály változik az elektronikus közúti árufuvarozó rendszerrel (EKÁER) kapcsolatban. 
Eddig „csak” azoknak kellett bejelenteni a fuvart, ha a nem kockázatos termékeket fuvaroztak, akik 3,5 tonnát meghaladó össztömegű útdíjköteles járművel szállították ezeket. Augusztustól azonban már nemcsak az útdíjköteles járművekre nézve kötelező a bejelentés, hanem bármilyen járműre – tehát nem útdíjköteles járművekre is, ha azok a 3,5 tonnát elérik. Ezzel kiterjesztve a kötelezettséget a haszongépjárművekre, például a traktorokra is .

Forrás: Önadózó

Nébih: változatlanul július 31-ig kell befizetni az 1 ezrelékes élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

Az egységesen 1 ezrelékes élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét július 31-ig kell befizetniük az élelmiszerlánc-szereplőknek, az Európai Bizottság héten közzétett döntése nem érinti a jelenlegi felügyeletidíj-rendszert - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán.

Osztalék elszámolása a 3 millió forint alatti jegyzett tőkével rendelkező társaságoknál

A kft. adózott nyereségét (az eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:162. §-a (1) bekezdésének előírása szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

 

A Ptk. hivatkozott előírásából következően a kft. törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként – mind a kft. alapításakor, mind pedig a törzstőke felemelése esetén – úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (adózott eredménye) terhére töltik fel. A Ptk. 3:185. §-a (1) bekezdésének előírása szerint ugyanakkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A Ptk. 3:185. §-a (2) bekezdésének előírása szerint taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

 

A hivatkozott Ptk. előírásokból az is következik, hogy a kft. adózott nyereségét (az eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. 

 

Ezen Ptk. szabályokra épülően a számviteli törvény 2016. évi évközi módosítása szabályozza, hogy a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de be még nem fizetett tőke számlával szemben kell elszámolni.

Forrás: Önadózó

FM: nincs szükség változtatásra az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési rendszerben

Nincs szükség változtatásra az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési rendszerben az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos legutóbbi döntése miatt, mert a magyar Országgyűlés tavaly decemberben visszaállította valamennyi élelmiszerlánc szereplőre a korábban egységesen alkalmazott 1 ezrelékes díjfizetési kötelezettséget - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
******
Mert válasz mindig, mindenre van...

EB: szabályellenes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó

Szabályellenes a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó, az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat - írta közleményében az EB.

NAV: JÚLIUSTÓL A CÉGEKNEK ELEKTRONIKUSAN KELL KEZDEMÉNYEZNIÜK A KÖZIGAZGATÁSI PEREKET

A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint ezekben a perekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek számára a határozatot hozó szervezettel.

Júliustól a cégeknek elektronikusan kell kezdeményezniük a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát, mivel a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint ezekben a perekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek számára a határozatot hozó szervezettel - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

 

Az adóhatóság honlapján ismerteti: a keresetlevelet és mellékleteit elektronikus úton az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, amely öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, az pedig - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
 

Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljárt közigazgatási szervezet három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró szervnek, amely nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadóak.

A NAV által meghozott közigazgatási döntésekkel szemben a navkper elnevezésű űrlapon lehet közigazgatási pert kezdeményezni, amelyet az általános nyomtatványkitöltő programmal lehet kitölteni. Az űrlapon rögzíteni lehet a keresetet vagy önálló elektronikus dokumentumként is csatolni lehet, a mellékleteket digitalizált formában kell csatolni. A nyomtatványt a NAV honlapjáról lehet letölteni.

Forrás: Önadózó

AZ OSZTALÉK ÉS OSZTALÉKELŐLEG SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖTELEZETTSÉGÉRŐL

A 2016-ban megszerzett osztalékot 15 százalékos mértékű szja terheli. Abban az esetben, ha a 2015-ben kifizetett osztalékelőleget jóváhagyják és 2016-ban osztalékká válik, azt a 2016. adóévről benyújtandó bevallásban kell majd bevallani 2017-ben. Ekkor van lehetőség arra, hogy a 2015-ben levont adóelőleget a bevallásban feltüntessék és a 15 és 16 százalékos adókulcs alkalmazása miatti különbözetet az érintettek visszaigényeljék.

Az osztalékból származó jövedelem bevallása és az adófizetési kötelezettség a 2016. január 1-től életbe lépő 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadóra tekintettel az alábbiak szerint teljesítendő:

 

A 2015. évben osztalékelőlegként kifizetett jövedelmet 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terhelte. A 2015. évben felvett osztalékelőleget a 1553. számú szja bevallás a „B” lap 556. sorában kellett feltüntetni.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:186. § (2)-(3) bekezdése szerint a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

 

A 2016-ban megszerzett osztalékot 15 százalékos mértékű szja terheli. Abban az esetben, ha a 2015-ben kifizetett osztalékelőleget jóváhagyják és 2016-ban osztalékká válik, azt a 2016. adóévről benyújtandó bevallásban kell majd bevallani 2017-ben. Ekkor van lehetőség arra, hogy a 2015-ben levont adóelőleget a bevallásban feltüntessék és a 15 és 16 százalékos adókulcs alkalmazása miatti különbözetet az érintettek visszaigényeljék.

Forrás: Önadózó

Kinek jár első házas kedvezmény?

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 29/C. §-a alapján adóalap-csökkentő kedvezményt vehet igénybe minden olyan házaspár, melynek esetében legalább az egyik félnek ez az első házassága. A kedvezmény azt jelenti, hogy a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, a két fél együttesen jogosultsági hónaponként 5000 forint adónak megfelelő mértékben csökkentheti az adóalapját (adóalapban kifejezve az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 33 335 forinttal csökkenthető).

5 százalékos áfakulcs kontra CSOK

2016. január 1-től bizonyos új építésű lakások (többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások, egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások) értékesítésére a jogalkotó kedvezményes 5% áfa mértéket vezetett be.

Ezzel párhuzamosan 2016. január 1-től bevezettek egy támogatási formát is, amely szintén érinti mind az áfa, mind az ingatlan értékesítés témakörét. Az említett támogatás az úgynevezett „Áfa visszatérítési támogatás”, ami a CSOK rendszerbe illesztve került bevezetésre.

A két jogintézmény egyértelmű elkülönítése érdekében lássuk mire vonatkozik a CSOK és mire az 5 százalékos áfa, illetve mik a különbségek?!

Adó visszatérítés vagy támogatás?

Az új ingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa egy adó, míg az adó-visszatérítési támogatás egy támogatási forma. Első ránézésre ez a különbségtétel csak dogmatikai szócséplésnek tűnik, valójában azonban fontos különbség.

Az adó-visszatérítési támogatásnak csupán annyi köze van az adózáshoz, hogy annak mértékét az adó összegéhez igazították. Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában szereplő és a kiállított számla szerint megfizetett áfa összegével, de legfeljebb 5 000 000 forinttal.

Milyen értékesítésekre vonatkozik?

Az 5 százalékos áfa mérték bizonyos új lakások értékesítésére vonatkozik, méghozzá mindenfajta értékesítésre, ideértve a kulcsrakész lakás átadását is, de például az építési telek értékesítésre nem.

Ezzel szemben az adó-visszatérítési támogatás az építési telkek beszerzésére, valamint az építéshez beszerzett anyagokra, illetve igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik (azaz 27 százalékos tranzakciókra), de lakás értékesítésére, kulcsra kész lakás átadására nem.

Kikre vonatkozik?

Az alanyi kör is más: az 5 százalékos áfát az áfa-alanyoknak kell alkalmazni, az általuk teljesített ügyletekre (új lakás értékesítése), míg a támogatás a végső fogyasztó magánszemélyekre vonatkozik, akik építési telket vásároltak, illetve új lakás, illetve lakóépület építéséhez, építtetéséhez termékeket vásárolt, szolgáltatásokat vett igénybe.

Hogyan történik az alkalmazása?

Az 5 százalékos adómértéket az áfa-törvényben felsorolt feltételeknek megfelelő új ingatlant értékesítő áfa-alanyoknak kötelező alkalmazni, az adó-visszatérítési támogatást a vonatkozó feltétek teljesülése esetén a hitelintézetektől igényelhető.

Elfogadták a 2017-es adócsomagot

Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb - informatikailag megtámogatott – fellépés, Google- és Facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva – többek között ezeket hozza a 2017-es adócsomag, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés

Átírták a cafeteriát

Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell. Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magán egészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.

Ezen túl – mint arról számos híradás szólt - „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…). A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.”

Csökken az áfa, nő a családi kedvezmény

A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az adócsökkentés rendre 19, 4,5, és 10,5 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik. Mindez 19 milliárdos kiesést jelentenek a büdzsének, így az áfacsökkentéssel összesen 55 milliárd forint bevételről mond le a kormány.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.

Adócsalás: kiskapuk zárulnak

2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.

Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány nem titkolt – sőt a törvénycsomag indokolásában szereplő – célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várja a kabinet. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani – olvasható a törvényben.

Ezen túl az automata berendezéseket bekötik az adóhivatalhoz, és az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók.

Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó

2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.

Szintén a Törvényalkotási bizottság által elfogadott módosítás szerint az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett; az indokolás szerint így a helyhatóságok kompenzálhatnák a 2017-es költségvetésükben csökkenő támogatásukat .

Ösztönzik a munkaerő mobilitását

A munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai.

Jön a magyar Google-adó

Nem zsurnalizmus a Google-adó emlegetése – maga az általános indokolás fogalmaz így: „a „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól.” A reklámadókötelezettség teljesítését igyekszik a kormány a javaslattal kikényszeríteni.

Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli). Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). A javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Megszűnik a tartós bérlet

A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi.

Jön az automatikus pótlékmentes részletfizetés

A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

A magánszemélyek és a vállalkozások érdekét szolgálja a végrehajtás elévülési idejének csökkentése, hiszen míg a NAV-nak négy éve van a végrehajtásra, addig a túlfizetést visszaigényelni öt évig lehet.

Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz

A KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem is volt bevétel eddig. Jövőre ez is másképp lesz: kiegészül a bevétel megszerzésének időpontjának szabályozása. Eszerint a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Az indoklás szerint a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése – indokol a tervezet.

Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.

Szintén könnyítés, hogy kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítenék a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

Lazulnak a kiva feltételei

Enyhülnek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-étől 7110 forint.

Forrás: Önadózó