A cégek öt év alatt 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakásvásárlását. Az akár havi 83 ezer forintra rúgó juttatás cafeteria elemként is választható.
A munkavállalók az év elején dönthetik el, hogy milyen cafeteria elemeket választanak. Az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafeteria megjelölését, hiszen a lakáshitel törlesztése, lakásvásárlás támogatása adómentes juttatás, amely gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.
2017. január 19., csütörtök
2017. január 13., péntek
Milyen számlákat kell jelenteni a NAV-nak?
2017. július 1-től az adatszolgáltatási kötelezettség küszöbértéke 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken.
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos általános forgalmiadó-értékhatár figyelembevételével kell az áfabevallásban teljesíteni. 2017. július 1-től azonban az adatszolgáltatási kötelezettség küszöbértéke 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Az adatszolgáltatást a kötelezetteknek alapvetően az áfabevallásban kell július 1-től teljesíteniük.
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos általános forgalmiadó-értékhatár figyelembevételével kell az áfabevallásban teljesíteni. 2017. július 1-től azonban az adatszolgáltatási kötelezettség küszöbértéke 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Az adatszolgáltatást a kötelezetteknek alapvetően az áfabevallásban kell július 1-től teljesíteniük.
Ugyanakkor a számlázóprogrammal kibocsátott számlák esetében az adatszolgáltatást az áfabevallásban történő jelentés helyett online módon kell teljesíteni a NAV részére. Tehát a kötelezetteknek 2017. július 1-től az adott bevallási időszakban kibocsátott és befogadott, 100 ezer forint forgalmi adót tartalmazó számlákról az alábbi módon kell adatszolgáltatási kötelezettségüket teljesíteniük:
A kibocsátott számlák tekintetében:
- Számlázóprogrammal előállított számlák esetében online jelentés külön jogszabály alapján (részletei még nem ismertek)
- Számlatömbből (nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával) kibocsátott számlák esetében változatlanul az áfabevallásban
A befogadott számlák esetében:
- A számlázóprogrammal, illetve számlatömb felhasználásával kibocsátott számlák esetében változatlanul az áfabevallásban kell teljesíteni az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó egyéb szabályok 2017 július 1-től nem változnak.
Forrás: Piac és profit
2017. január 2., hétfő
Tájékoztató a hivatali, üzleti utazásra és a kiküldetésre, valamint a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok változásáról
2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).
A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.
Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (új Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.
Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.
2017. január 1-étől módosul az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az új Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.
A hivatali, üzleti utazás módosított fogalma – a kiküldetéshez hasonlóan – az Szja tv. 90. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2016. augusztus 1-étől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.
A Módtv. alapján a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség 9 Ft/km-ről 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől.
A munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén - az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - „adómentesen” kifizethető összeg ugyancsak 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től.
Az Szja tv. 26. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozóan elszámolt, a következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
Az említett rendelkezés alapján a saját gépkocsi munkaviszony keretében történő 2016. évi hivatali, üzleti célú használatára, valamint a 2016. évi munkába járásra tekintettel 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítések esetén (a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően) kilométerenként 9 Ft számolható el adókötelezettség nélkül.
Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (pl. személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a saját gépkocsi hivatali, üzleti célú használatára, illetve a kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel 2017. január 1-ét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 Ft fizethető ki „adómentesen” akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél.
Forrás: NAV
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos szabályok változása 2017. január 1-jétől
A kisadózó vállalkozások tételes adója (a továbbiakban: kata) szerinti adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályokkal összefüggésben az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) két fontos változást vezet be 2017. január 1-jétől.
Ezek közül az egyik azzal a szabállyal függ össze, mely szerint megszűnik a kata-alanyiság, ha a kisadózó vállalkozás az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetőleg a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság időszakában bevételt szerez.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. §-a egy új, a kisadózó vállalkozást terhelő bejelentési kötelezettséggel egészül ki, így a kisadózó vállalkozásnak a bérbeadási tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz ezen bevétel megszerzésének időpontját.
A másik, az adóalanyiság megszűnését érintő, kedvező irányú módosítást jelent az, hogy – a hatályos szabályok szerinti 24 hónapos időszakhoz képest – lerövidül az az időszak, amelyben kizárt a kata-adóalanyiság megszűnését követően annak újbóli választása.
Az új szabály szerint az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja ismételten a Katv. szabályainak alkalmazását.
A Módtv. által beiktatott szabályhoz nem kapcsolódik átmeneti rendelkezés, és a kedvezőbb szabály 2017. január 1-jén lép hatályba, ezért azok az adózók, akiknek a kata-adóalanyisága korábban olyan időpontban szűnt meg, mely időponttól számítva 2016. december 31-ig nem telik el 24 hónap, ebben az évben nem jelenthetik be az állami adó- és vámhatósághoz, hogy 2017. január 1-jétől ismételten a kata-adóalanyiságot választják. Ezek az adózók a kata-adóalanyiság újbóli választására irányuló szándékukat – feltéve, hogy az adóalanyiságuk megszűnésének korábbi időpontjától számítva 2017. február hónapjáig letelik az adóalanyiság ismételt választását kizáró időszak – legkorábban 2017. január hónapban jelenthetik be, így a Katv. szerinti adóalanyiságuk 2017. február 1-jén jöhet létre.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A kisadózó vállalkozások tételes adójára és a 40 százalékos mértékű adóra vonatkozó szabályok változása 2017. január 1-jétől
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tekintetében a legnagyobb jelentőségű változást az jelenti, hogy – az eddigi évi 6 millió forintról – jelentősen megemelkedik az a bevételi összeghatár, melynek túllépése esetén a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.
2017. január 1-jétől a 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség abban az esetben fogja terhelni a kisadózó vállalkozást, ha a naptári évben megszerzett bevétele meghaladja a 12 millió forintot.
Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjában megfizetnie a tételes adót – például azért, mert év közben választotta a Katv. szerinti adózást vagy valamely hónapban bejelentette, hogy mentesül a tételes adó alól –, akkor a tételes adófizetéssel érintett hónapok számának és 1 millió forint szorzatának összegét meghaladó bevétele után kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót.
A Katv. tételesen felsorolja azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetében a kisadózó nem tekinthető főállású kisadózónak.
2017. január 1-jétől új elemmel bővül ezen körülmények köre, így nem számít főállású kisadózónak a kisadózó, ha az adott hónap egészébena gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Ez azt is jelenti, hogy ilyen esetben a kisadózó után havonta 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie a kisadózó vállalkozásnak.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében módosítja a havi 75 ezer forint összegű tételes adó választására vonatkozó szabályt is. A megváltozott rendelkezés szerint a magasabb összegű tételes adófizetési kötelezettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesítenie a kisadózó vállalkozásnak.
Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó 2017. január 10-én bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy magasabb összegű tételes adót kíván fizetni, akkor az adóhatóság 2017. február 1-jei kezdettel írja elő az adószámláján a havi 75 ezer forint összegű tételes adót, vagyis első alkalommal 2017. március 12-én kell magasabb összegű tételes adót fizetnie.
2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékra csökken.
A kisadózó vállalkozások a tételes adó megfizetésével teljesítik a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetését is, mely kötelezettségek mértékének csökkenése révén növekszik a tételes adó tartalmában az ellátásra jogosító közterhek aránya, ezért megemelkedik a főállású kisadózót megillető társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja.
2017. január 1-jétől az ellátások számításának alapja havi 90 000 forintra növekszik, azoknál a főállású kisadózóknál pedig, akik havi 75 000 forint összegű tételes adót fizetnek, az ellátási alap havi 150 000 forintra emelkedik.
Bővül azon okok köre is, melyek fennállása esetén a kisadózó vállalkozás mentesül a tételes adó megfizetése alól. Nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer forint tételes adótazon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a kisadózóa társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként – saját jogú öregségi nyugdíjasként, illetőleg özvegyi nyugdíjasként (utóbbi esetben, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) – keresőképtelen.
A kisadózó vállalkozás kérelmére kiállított jövedelemigazolásra vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek. Ennek következtében a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.
Az állami adó- és vámhatóság tehát nem számol jövedelmet a kisadózó magánszemély részére azokra a hónapokra, amelyekben a kisadózó vállalkozás mentesült a tételes adó megfizetése alól. Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó az év öt hónapjában szüneteltette a tevékenységét és ezen időszakban nem kellett megfizetnie a tételes adót, akkor az adóhatóság a ’KATA nyilatkozatban szereplő bevételének 60 százalékáról, de legalább a tételes adófizetéssel érintett hét hónap és a havi minimálbér (2017. évben 7 x 127 500 forintról) állítja ki a jövedelemigazolást.
Csökken azon adókötelezettség mértéke is, amelyet annak a közkereseti társaságnak, betéti társaságnak vagy egyéni cégnek kell megfizetnie, amely 2017-ben úgy dönt, hogy áttér a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra. A vállalkozás által ilyen esetben fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalékra mérséklődik.
Forrás: NAV
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)