Áprilistól a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet kezeli a lakossági pályázatokat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a jogelődei által hazai forrásból kiírt valamennyi lakossági pályázat kezelését a Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Intézet Kft. veszi át április elsejétől a hatékony, egységes és gyors ügyintézés érdekében - közölte az NFM pénteken.

A tájékoztatás szerint a változtatással nem módosulnak a támogatói szerződések vagy a támogatói okiratok.

Az érintett lakossági pályázatok között szerepel egyebek mellett az Otthon melege program három alprogramja, homlokzati nyílászárócsere, kazáncsere és a mosógépcsere, a társasházak energetikai felújítása alprogram és a 2002 és 2008 között kiírt Panel programok is.

Az elszámolásokat a nyílászárócsere és a kazáncsere alprogramoknál változatlanul elektronikus úton, a https://npp.emi.hu/ felületre kell feltölteni, a többi konstrukciónál a szükséges dokumentumok az 1277 Budapest 23, Pf: 55. postafiók címre küldhetők - írta az NFM.

A pályázatkezeléssel kapcsolatos információk a pkcs@nfsi.hu elektronikus címen, a 06-70-424-5393 és a 06-70-424-6883 telefonszámokon kérhetők.

CIVIL SZERVEZETEK INGATLANSZERZÉSE

Változás, hogy az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételévé vált.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] alapítványok, közalapítványok, egyesületek és – ha a létesítésükre vonatkozó törvény eltérően nem rendelkezik – köztestületek [civil szervezetek] társaságiadó-kötelezettségére vonatkozó 9. §-ának 2015.11.28-ától hatályos módosítása, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény[Civiltörvény] szerinti tevékenységi elhatárolás azzal egyidejűleg módosított szabályai következtében [új szabályok] a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civiltörvény rendelkezéseit figyelembe véve kell meghatározni [Tao. tv. 9. § (1a), (1b) bekezdés, Civiltörvény 2. § 11. pont, 20. §]. Az új szabályok – a civil szervezet választása szerint – a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatóak [Tao. tv. 29/A. § (14) bekezdés].

 

A jelölt hatállyal új alapokra – a Civiltörvény rendelkezéseire – helyezett tevékenységi minősítés tekintetében jelentős változás, hogy az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételévé vált. Ily módon e bevétel nem képezi részét a „60%-os korlát”-nak az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetkénti megítélésnél. E mellett azonban – a Tao. tv. az adózás előtti eredmény ingatlan megszerzésével, használatának átengedésével, átruházásával kapcsolatos korrekciós tételeit – az egyéb jogcímek mellett – a következők szerint rendeli alkalmazni:

 

növelő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg [9. § (3) bekezdés c) pont], és

-csökkentő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg [9. § (2) bekezdés f) pont második fordulata], és

-növelő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (3) bekezdés d) pont], és

-csökkentő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (2) bekezdés f) pont első fordulata].

 

Mindez, ha például egy alapítvány a 2016. évben ingatlan-hasznosítási tevékenységet: bérbeadást végez, a következőket jelenti. Ha esetében az adóévi bérleti díj-bevétel: 1 000 egység (+ 1000 egység növelő tétel), a bérbeadáshoz közvetlenül kapcsolódó költség: 800 egység, amelyből az ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése: 200 egység (– 800 egység csökkentő tétel, valamint + 200 egység növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés miatt), az ingatlan Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírása: 300 egység (– 300 egység csökkentő tétel), akkor a korrekciós tételek egyenlege: + 100 egység, amely – összességében – növeli a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét.

 

Így kell eljárni akkor is, ha a civil szervezet az adott évben nem végez vállalkozási tevékenységet; az előírt korrekciós tételek – a nullának tekintett adózás előtti eredményből kiindulva – ez esetben is alkalmazandóak; a példa szerinti alapítvány ingatlan-hasznosítás miatti adóalapja:+ 100 egység.

 

A korrekciós előírások alkalmazásának következtében tehát az ingatlan-hasznosítás eredménye (a bérleti díjbevétel és a költségek különbözete), valamint az értékcsökkenés miatti növelő és csökkentő tételek megjelennek a vállalkozási tevékenység adóalapjának részeként, illetve adóalapjaként. Ugyanez a helyzet az ingatlan megszerzésére, átruházására tekintettel elszámolt alapcél szerinti (közhasznú) bevételek, költségek esetén.

 

Az ingatlannal rendelkező civil szervezet fent leírtak figyelembevételével meghatározott adóalapja után akkor fizet társasági adót, ha az új szabályok szerint számítandó kedvezményezett mértéket [Tao. tv. 9. § (7) bekezdés], illetve adómentes értékhatárt [Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont] túllépi.

 

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5167755374/2016.]

SZEMÉLYGÉPKOCSI BÉRLET ÁFA PROBLÉMÁI

2012.-től ismételten levonhatóvá vált a személygépkocsi bérleti díjában felszámított adó. Mindenki arra keresi a megoldást, hogy mi az a legkevesebb adminisztráció, amit a levonási jog érdekében el kell készíteni. A probléma abból ered, hogy ugyan a bérleti díj áfa tartalmának levonására szolgáló tételes tiltás kikerült a 124. §-ból, viszont a 120. §-ban foglalt előírás csak olyan mértékig engedi az adó levonását, amilyen mértékig adóköteles tevékenység érdekében történik az igénybe vett szolgáltatás felhasználása.

 

Vagyis a magán célú személygépkocsi használat esetében a magánhasználatra jutó bérleti díj áfa tartalma nem vonható le továbbra sem. Álláspontom szerint csak egyetlen nyilvántartás alkalmas a magánycélú használta dokumentálására, az pedig a kellő adattartalommal vezetett útnyilvántartás, illetve ennek egyik változata a kiküldetési rendelvény.

 

Megjegyzem, hogy a kiküldetési rendelvény mellett szükséges egy folyamatosan vezetett útnyilvántartás is, mivel a teljes körű futás teljesítmény csak ezzel dokumentálható. 

 

Az útnyilvántartásban szükséges megjelölni azon utakat, amelyeket nem üzleti célból futottak a járművel. Az eltérő célú futásteljesítmények arányában kell megosztani a bérleti díj adótartalmát levonható és nem levonható részre. Fontos, hogy a jármű birtokolása okán fizetett adó (cégautó adó) miatt nem válik üzleti célúvá a magánhasználat. Az adónem megalkotásakor kizárólag az Szja tv. szerinti adómentes magáncélú használatra volt tekintettel a törvényalkotó. Vagyis a magáncélú használat adómentes az Szja tv. szerint, de az Áfa tv. nem teszi lehetővé az adó levonását magáncélú használat esetében.

 

Természetesen lehetősége van az adóalanynak olyan döntést hozni, hogy nem vezet útnyilvántartást, és így nem vonja le a bérleti díj adótartalmának részét vagy egészét. 

 

A szabálynak eltérítő hatása volt az elmúlt években. Az eltérítő hatás azt jelenti, hogy az adóalanyok a szabály változásának okán megváltoztatják a viselkedésüket, szerződéseiket az adó optimalizálása érdekében. A levonási jog engedélyezése miatt egyre többen döntenek a tartós bérlet, illetve az operatív lízing konstrukciók mellett a jármű tényleges megvásárlása helyett (27% adómegtakarítás). E konstrukciók esetében a szerződésben nem rendelkeznek a felek egyértelműen a tulajdonjogról. Gyakori, hogy a szerződésben a bérleti konstrukció mellett a kikötnek a felek vételi jogot vagy vevőkijelölési jogot a bérlőnek. 

 

A szerződések több problémát vetnek fel a gyakorlati élet során. A lízingbe adó illetve a tartós bérbe adó, rendre egy nagyobb összegű első díjat köt ki, ami sok esetben eléri a jármű értékének 40%-át. 

 

Hogyan lehet arányosítani az első havi bérleti díjat, ami a jármű értékének jelentős hányadát teszi ki? Az első díj esetében csak az első havi futásteljesítmény alapján kell arányosítani, vagy valamilyen hosszabb időszakra kell vizsgálni a futásteljesítményt, hiszen az első díj, jelentős összege végül is nem csak az első hónapot érinti? Két lehetőség adódik az egyik, hogy kizárólag az első havi futásteljesítmény alapján arányosítjuk a jármű értékének 40%-át kitevő első havi bérleti díjban felszámított adót, és felvállalunk egy esetleges adóhatósági konfrontációt. 

 

A második lehetőség az gyakorlatilag nem is lehetőség, mivel végtelenül bonyolult elszámolási metodikát igényel. A második lehetőség abból a valóságnak megfelelő feltételezésből indulunk ki, hogy a 40%-os díj nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra. Ennek megfelelően minden hónapban megvizsgáljuk, hogy hónapról-hónapra, hogyan változik a göngyölített adatokból számolható felhasználási arány, és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható részét minden adó elszámolási időszakban korrigáljuk a 132. § foglaltak alapján (mivel nem tárgyi eszközről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról, így a 135. § szerinti adó elszámolási metodika nem alkalmazható). 

 

Alapvetően javasolható, hogy az adóalany az első hónapban olyan mértékű magáncélú használatot mutasson ki, amilyen mértékűnél magasabbat a további hónapokban nem fog kimutatni. Ha az első hónapban kimutatat 30%-os magáncélt, majd a bérlet további időszaka alatt ennél kevesebbet (20-29%) mutat ki, akkor az első havi 70%-os levonási részt a későbbiekben nem kell módosítania.       

Forrás: Önadózó

Online kasszák: közelebb a józan észhez

Már megjelent az új online kassza rendelet, eszerint szeptember 30-tól kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek a gyógyszertárak az autószervizek, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzők, a diszkót, illetve tánctermet működtetők, a ruházati tisztítók vagy például azok, akik különböző, fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat vagy utazási szolgáltatásokat nyújtanak. A pénztárgépesek köre 2017. január 1-jétől a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül. 

Teljes cikk:
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/online-kasszak-kozelebb-a-jozan-eszhez/?utm_source=18771-TB%20heti%20-%20Ad%C3%B3z%C3%A1s%20&utm_campaign=227340-Ad%C3%B3z%C3%A1s&utm_medium=12055-email&utm_content=13.h%C3%A9t%20-%20Ad%C3%B3zunk%20%20%20%20%20

Forrás: Piac és profit

Taggyűlési jegyzőkönyv formai kellékei

3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]

(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.

3:193. § [A taggyűlési jegyzőkönyv]

(1) Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről – az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével – jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.

Törzstőke emelés korlátolt felelősségű társaságoknál

Felhívom azon Kft. tulajdonosok figyelmét, akiknek nincs 3 millió forintos törzstőkéjük, a törzstőke emelést 2016.03.16-áig tegyék meg!
Kérem, mielőbb forduljanak ügyvédjükhöz!

Tisztelettel: Budai Péterné

Túl sok a készpénz a pénztárban?

Túl sok a készpénz a pénztárban? Nem néz ki majd jól a mérlegben? Lehet, hogy nem is indokolt?

Ilyenkor szokás elővenni a kreatív könyvelési technikákat és például az év utolsó napjaiban kölcsönt kihelyezni a magánszemély tulajdonosnak. A művelet szabályos, de figyelni kell a kamatkedvezményből származó  esetleges jövedelemre.

Az Szja. tv meghatározása szerint a kamatkedvezmény alatt dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevételét kell érteni. Fő szabály szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Amennyiben a magánszemély megfizeti a törvény által előírt a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatot, akkor nincs adóztatandó jövedelem. Ha nincs kamatfizetés, vagy ennél kevesebb, akkor viszont számítgatni kell, ami esetenként nem is olyan egyszerű.

 Fontos még, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja 2016. január 1-től  a kamatkedvezmény 1,18-szorosa lett az eddigi 1,19-es szorzóval szemben és az adó mértéke 15%.