Az online kasszák szoftverének frissítése

A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca emlékeztetett: a szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre "átszemélyesíthetők", vagyis eladhatók, bérbeadhatók lesznek.

ELTÉRŐ SZABÁLYOK VONATKOZNAK A HOSSZÚ ÉS A RÖVID TÁVÚ INGATLAN KIADÁSRA

Eltérő adószabályok vonatkoznak a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadásra és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatásra, utóbbinál például kötelező az adószám - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfői közleményében .

A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély nem turisztikai célú bérbeadása áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét. 

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. 

Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, ami az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos időre szóló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatást csak adószámmal lehet végezni és a település jegyzőjénél kell bejelenteni - figyelmeztetett az adóhatóság.

Forrás: Önadózó

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓMENTES MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS SZABÁLYAIBAN

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja törvény).

Ennek kapcsán az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is.

A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait. Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
 

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (pl. három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

 

A méltányolható lakásigény mértékeaz együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

-egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

-három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

 

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. 

 

Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.

 

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia. 

 

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Forrás: Önadózó

Ideje kikérni az adókártyát a gyereknek is

Minden olyan szülőnek érdemes elkezdenie az ügyintézést, akinek a gyermeke nem kapott adóazonosító jelet. 2017. január 1-jétől a családi adókedvezmény nyilatkozat ugyanis csak úgy lesz érvényes, ha a gyerekek adóazonosító jele is szerepel rajta.

HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN FIZETETT DÍJAZÁS ADÓKÖTELEZETTSÉGE

2016. június 16-tól a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), illetve a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatályos rendelkezései szerint a képzőhelyek a duális képzés teljes idejére, vagyis a gyakorlati és elméleti szakaszra is fizetnek a hallgatónak hallgatói munkaszerződés alapján díjazást.

 

A képzési idő egészére vonatkozóan kifizetett díjazás mindezidáig nem volt adómentes, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a duális képzés vonatkozásában.

 

Így abban az esetben, ha a képzőhely a duális képzés teljes idejére fizetett díjazást a hallgatónak, annak az elméleti képzés idejére jutó része adókötelesnek minősült, mert az Szja. tv. 1. számú melléklet 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontja kifejezetten csak a Nftv. szerinti nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részét mentesítette az adókötelezettség alól.

 

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2016. június 16-i hatállyal módosította az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontját, mely alapján a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

 

Ez a módosítás az átmeneti rendelkezések alapján – annak érdekében, hogy a 2015-ben kialakított duális képzési rendszerben részt vevő hallgatókat a többségében elméleti képzést nyújtó felsőoktatási rendszerben tanulmányokat folytató hallgatókhoz képest ne érje hátrány – a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

 

Ezen túlmenően a Módtv. módosította az Szja tv-nek egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályait is így a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére, az Szja tv-ben foglalt feltételek szerint nyújtott egyes juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány,  valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, csekély értékű ajándék) is béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülnek [Szja tv. 2016. június 16-ától hatályos 70. § (1a) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, valamint a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

 

Az átmeneti rendelkezések alapján ezek a módosítások szintén alkalmazhatók a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására is.

MUNKARUHA JUTTATÁSA

A Szja törvény 1. számú mellékletének 8.24. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék.

 

Az említett melléklet 9.2.pontja értelmében munkaruházati termék:

a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;

b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;

c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai

ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,

cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,

cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;

d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.

 

A munkáltató köteles munkaruhát biztosítani, ha a munkavállaló ruházata a munka során elhasználódik, nagymértékben szennyeződik. Számos munkáltató a munkaruha juttatását kihordási időhöz köti, ami azt jelenti, hogy az ilyen munkát végző munkavállaló ruháját a kihordási idő végeztével automatikusan cserélik. 

 

Tehát az előzőekben leírtaknak megfelelő munkaruha juttatás adómentes. 

 

Ha például a kihordási időn belül történik meg a magánszemély munkaviszonyának megszűnése, akkor az a tény, hogy a munkavállalónak van-e térítési kötelezettsége, adójogilag a munkaruha juttatásával nincs összefüggésbe. Akkor sem keletkezik feltétlenül adókötelezettség, ha a munkáltató a kihordási idő letelte előtt történő munkaviszony megszűnése esetén a munkaruhát a magánszemélytől nem követeli vissza.

 

Azonban kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a munkaviszony a kihordási idő letelte előtt megszűnik és a munkavállaló megtarthatja a munkaruhát, akkor keletkezik-e valamilyen adókötelezettség.

 

Ha a munkáltató eltekint a munkaruha visszakövetelésétől, illetve annak pénzben történő megtérítésétől, de a munkaszerződés, kollektív szerződés, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalónak a munkaviszony megszűnése esetén a kihordási idő hátralevő részének arányában meg kell térítenie a ruha beszerzési árának megfelelő részét, akkor az elengedett követelés munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.

 

Ha térítés történik, akkor az az összeg a munkáltató társaság egyéb bevételének minősül.

 

Az Szja törvény 1. számú melléklet 9.2 d)pontja alapján az, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. 

- Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie.

- A másik pedig, hogy az az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre alkalmatlan legyen.

 

Abban az esetben ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. kosztüm, öltöny stb.) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (logo stb.) nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele. Ekkor ugyanis az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (pl. a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre is alkalmas.

Forrás: Önadózó

KATA VÁLTOZÁSOK - A TÁMOGATÁSOK MIÉRT NEM SZÁMÍTANAK BEVÉTELNEK

2016. június 16-ai hatállyal nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. Így például nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja tartalmazza a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát, mely alapján lényegében minden, a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

A Katv. meghatározza azon vagyoni értékek (például az áthárított általános forgalmi adó, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni, stb.) körét is, amelyek nem számítanak a kisadózó vállalkozás bevételének.

A Katv. alapján eddig a kisadózó vállalkozás bevételének kellett tekinteni a tevékenység végzéséhez kapott támogatást is.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) azonban 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosította a Katv-t, melynek eredményeként nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás alatt azon támogatásokat kell érteni, amelyeket a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

A Katv. 32/C. §-ába beiktatott átmeneti rendelkezés szerint ezeket a szabályokat a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazni lehet.

Mindezek alapján a kisadózó egyéni vállalkozónak nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást, tekintettel arra, hogy a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségeit a tételes adóalanyiság időszakában nem tudja figyelembe venni, nem tudja levonni a bevételéből.

Így olyan esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásban részesült 2015. évben, a naptári évben elért bevétele pedig ezen támogatással együtt meghaladta a 6 millió forintot, és 40 százalékos mértékű adót is kellett fizetnie, akkor a 2015. évre benyújtott 15KATA bevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.