Törzstőke emelés korlátolt felelősségű társaságoknál

Felhívom azon Kft. tulajdonosok figyelmét, akiknek nincs 3 millió forintos törzstőkéjük, a törzstőke emelést 2016.03.16-áig tegyék meg!
Kérem, mielőbb forduljanak ügyvédjükhöz!

Tisztelettel: Budai Péterné

Túl sok a készpénz a pénztárban?

Túl sok a készpénz a pénztárban? Nem néz ki majd jól a mérlegben? Lehet, hogy nem is indokolt?

Ilyenkor szokás elővenni a kreatív könyvelési technikákat és például az év utolsó napjaiban kölcsönt kihelyezni a magánszemély tulajdonosnak. A művelet szabályos, de figyelni kell a kamatkedvezményből származó  esetleges jövedelemre.

Az Szja. tv meghatározása szerint a kamatkedvezmény alatt dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevételét kell érteni. Fő szabály szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Amennyiben a magánszemély megfizeti a törvény által előírt a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatot, akkor nincs adóztatandó jövedelem. Ha nincs kamatfizetés, vagy ennél kevesebb, akkor viszont számítgatni kell, ami esetenként nem is olyan egyszerű.

 Fontos még, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja 2016. január 1-től  a kamatkedvezmény 1,18-szorosa lett az eddigi 1,19-es szorzóval szemben és az adó mértéke 15%.

A folyamatos teljesítésű ügyletek és az előleg számlázása 2016-tól (Áfa törvény)

Az időszaki elszámolású ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a közüzemi szolgáltatás díjai.

A határozott időre szóló elszámolás tekintetében a teljesítés időpontjában következik be a változás (58. §).

Nézzük, milyen teljesítési időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési időpontot.

Főszabály: nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt fogjuk a legritkábban alkalmazni.

Különös szabályok:

• a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi
• az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van
• az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie

Fontos megjegyezni azt is, hogy a számlán, függetlenül a fentiek alapján meghatározott teljesítési időponttól, a tényleges teljesítési időszakot is fel kell tüntetni. (pl. melyik hónapra vonatkozó könyvelési díjat számlázzuk ki)

Időszaki elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési időpontot.

Érdemes néhány szót váltani az előleg kérdéséről is. Bár már jól ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.

Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:

• az ellenértékbe beszámítható
• az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott
• annak fizetésében, előre megállapodnak
• ténylegesen átveszik vagy jóváírják

Az előleg számla tartalmi kellékei:

• a számlán fel kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege
• a teljesítési időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja
• az előleg számla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet

Érdemes áttekinteni, hogy az előleget milyen ügytípusoknál hogyan kezeljük áfa szempontjából:

• közösségen belüli termékbeszerzés nem adóköteles
• közösségen belüli termékértékesítés nem adóköteles
• belföldi fordított adózású ügyletek nem adókötelesek
• nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140. §.)
• nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek

A határozott időre szóló elszámolás 2016. január 1-től lép hatályba. Minden 2015-ös díjat a régi szabály szerint kell számlázni, még abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes szabályok szerint a teljesítés (fizetési határidő) 2015. december 31-e utánra esik.

Eva vagy sem?

2015. december 1-je és december 21-e között választhatják 2016-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) az újonnan bejelentkező adózók. Azoknak, akik 2015-ben az eva szerint teljesítették adókötelezettségüket, és jövőre is fenn akarják tartani ezt az adózási módot, nem kell újra bejelentkezniük.

Taxisok, tisztítók, pénzváltók készülhetnek az online kasszára

Újabb ágazatokat köteleznek arra, hogy a pénztárgépeiket kössék be az adóhivatalhoz. Most a szolgáltatási szektor van soron, az ígéretek szerint most elegendő időt hagynak a felkészülésre.

A kormány a feketegazdaság visszaszorítását segítő további lépésekre készül, így az elektronikus számlarendszer elindítására, valamint az online pénztárgépek bevezetésére a szolgáltatóknál, egyebek mellett a gépjármű szervizeknél, taxiknál, tisztítóknál, a konditermeknél, a wellnessnél pénzváltóknál – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. (Az élelmiszer-automatákba is bele akar pillantani a NAV.)

A miniszter korábban már jelezte: ezúttal elegendő időt adnak a felkészülésre, a cél, hogy a következő évet már minden vállalkozás úgy kezdhesse meg, hogy tudja: kell-e új berendezést vennie, s ha igen, mikorra kell azt rendszerbe állítania. Mérlegelik azt is, hogy kell-e az államnak segítséget nyújtania a beszerzéshez.

Tavaly az uniós adatok alapján több mint háromszázmilliárd forinttal emelkedett a forgalmi adó címén befolyt összeg, és ennek a növekménynek legalább a fele, 180-190 milliárd forint az online gépek használatából, a feketegazdaság visszaszorításából eredt – tette hozzá a miniszter. Korábban már pedzegette a kormányzat, hogy kiterjesztik a szolgáltatásokban is az online kasszát, de Orbán Viktor akkor nemet mondott a kezdeményezésre.

Az online kasszák bevezetése csak részben fehérítette ki a kiskereskedelmet, ugyanakkor a kasszák bekötése óta eltelt időszak megmutatta, hogy mekkora lehet az adócsalás mértéke a szektorban. A becslések szerint ugyan csak az idén áfából 200 milliárddal folyik be több a költségvetésbe az online kasszák fehérítő hatása nyomán. A kereskedők szokásait a Magyar Pénztárgép Szövetség kutatása is jól tükrözi miszerint a felhasználók 20%-a még mindig trükközne a pénztárgéppel, ha tehetné, ugyanakkor a túlnyomó többség belátta, hogy az online rendszerbe nem lehet észrevétlenül beavatkozni.

Forrás: Piac és profit

A CIVIL SZERVEZETEK LÉTESÍTŐ OKIRATAIT IS MÓDOSÍTANI KELL AZ ÚJ PTK. NYOMÁN

Felül kell vizsgálni minden olyan egyesületnek és alapítványnak a létesítő okiratát, amely az új Ptk. hatálybalépésekor - tavaly március 15-én - már nyilvántartásba bejegyzett, vagy már a nyilvántartásba vételi eljárás alatt álló volt. (A kötelezettség tehát azokra a civilszervezetekre nem vonatkozik automatikusan, melyek tavaly március 15-e után kezdeményezték bejegyzésüket.)

Jövő év március 15-ét követően minden jogi személy - ezen belül a civil szervezetnek minősülő egyesületek és alapítványok is - csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirattal működhet törvényesen.

A törvényszék arra hívta fel a figyelmet: az érintett szervezetek akkor is kötelesek létesítő okiratukat felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, ha egyébként nem kívánták volna megváltoztatni.

Felül kell vizsgálni minden olyan egyesületnek és alapítványnak a létesítő okiratát, amely az új Ptk. hatálybalépésekor - tavaly március 15-én - már nyilvántartásba bejegyzett, vagy már a nyilvántartásba vételi eljárás alatt álló volt. (A kötelezettség tehát azokra a civilszervezetekre nem vonatkozik automatikusan, melyek tavaly március 15-e után kezdeményezték bejegyzésüket.)

Az egyesületek és alapítványok nyilvántartási eljárásai illetékmentesek.

A civil szervezet létesítő okiratának módosítása iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani az illetékes, nyilvántartást vezető törvényszékhez. A szükséges formanyomtatványok letölthetők a központi bírósági internetes oldalról (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek).

A változásbejegyzés iránti kérelmeket elektronikus úton, vagy papír alapon - postán, személyesen, vagy a bíróságokon rendszeresített gyűjtőládába helyezve - lehet előterjeszteni.

A beadványok kizárólag elektronikus úton nyújthatók be abban az esetben, ha a kérelmező közhasznú jogállású, vagy jogi képviselővel jár el, illetve, ha az érintett szervezet egyszerűsített változásbejegyzési eljárás lefolytatást kéri. Egyszerűsített eljárásban bírálja el a bíróság a változásbejegyzési kérelmet, ha a létesítő okiratot a jogszabályban meghatározott mintaokirat felhasználásával módosítják.

A központi bírósági honlapon az elektronikus benyújtás részletes szabályai is megismerhetők.

A jogszabályok szerint nem kell ugyanakkor módosítani a létesítő okiratot akkor, ha a módosításra csak azért lenne szükség, mert olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek a létesítő okiratban, amelyek az új Ptk.-nak már nem felelnek meg. Nincs szükség az egyesületek alapszabályainak módosítására csak azért, hogy benne legyen az alapító tagok neve, lakóhelye, és általában nem kell módosítani a létesítő okiratot, ha annak felülvizsgálata során az érintett szervezet azt állapítja meg, hogy az nem ütközik az új Ptk. valamely kötelező rendelkezésébe.

Ha egy szervezet létesítő okirata 2016. március 15-ét követően nem felel meg az új Ptk. rendelkezéseinek, az törvénysértően fog működni.

Vállalkozásokat érintő NAV besorolás 2016-tól

Az adóhivatal 2016 első negyedéve után minősíteni fogja a vállalkozásokat, és a jó adózók már jövőre több kedvezményt kapnak. A vállalkozásokat a NAV három - a megbízható, az átlagos és a kockázatos - kategóriába sorolja majd. Ez azokat érinti majd, amelyek a cégjegyzékben nyilvántartottak és az általános forgalmi adó (áfa) alanyai.