A kisadózó vállalkozások tételes adójára és a 40 százalékos mértékű adóra vonatkozó szabályok változása 2017. január 1-jétől

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tekintetében a legnagyobb jelentőségű változást az jelenti, hogy – az eddigi évi 6 millió forintról – jelentősen megemelkedik az a bevételi összeghatár, melynek túllépése esetén a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

2017. január 1-jétől a 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség abban az esetben fogja terhelni a kisadózó vállalkozást, ha a naptári évben megszerzett bevétele meghaladja a 12 millió forintot.

Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjában megfizetnie a tételes adót – például azért, mert év közben választotta a Katv. szerinti adózást vagy valamely hónapban bejelentette, hogy mentesül a tételes adó alól –, akkor a tételes adófizetéssel érintett hónapok számának és 1 millió forint szorzatának összegét meghaladó bevétele után kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót.

A Katv. tételesen felsorolja azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetében a kisadózó nem tekinthető főállású kisadózónak.

2017. január 1-jétől új elemmel bővül ezen körülmények köre, így nem számít főállású kisadózónak a kisadózó, ha az adott hónap egészébena gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Ez azt is jelenti, hogy ilyen esetben a kisadózó után havonta 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie a kisadózó vállalkozásnak.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében módosítja a havi 75 ezer forint összegű tételes adó választására vonatkozó szabályt is. A megváltozott rendelkezés szerint a magasabb összegű tételes adófizetési kötelezettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesítenie a kisadózó vállalkozásnak.

Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó 2017. január 10-én bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy magasabb összegű tételes adót kíván fizetni, akkor az adóhatóság 2017. február 1-jei kezdettel írja elő az adószámláján a havi 75 ezer forint összegű tételes adót, vagyis első alkalommal 2017. március 12-én kell magasabb összegű tételes adót fizetnie.

2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékra csökken.

A kisadózó vállalkozások a tételes adó megfizetésével teljesítik a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetését is, mely kötelezettségek mértékének csökkenése révén növekszik a tételes adó tartalmában az ellátásra jogosító közterhek aránya, ezért megemelkedik a főállású kisadózót megillető társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja.

2017. január 1-jétől az ellátások számításának alapja havi 90 000 forintra növekszik, azoknál a főállású kisadózóknál pedig, akik havi 75 000 forint összegű tételes adót fizetnek, az ellátási alap havi 150 000 forintra emelkedik.

Bővül azon okok köre is, melyek fennállása esetén a kisadózó vállalkozás mentesül a tételes adó megfizetése alól. Nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer forint tételes adótazon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a kisadózóa társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként – saját jogú öregségi nyugdíjasként, illetőleg özvegyi nyugdíjasként (utóbbi esetben, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) – keresőképtelen.

A kisadózó vállalkozás kérelmére kiállított jövedelemigazolásra vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek. Ennek következtében a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

Az állami adó- és vámhatóság tehát nem számol jövedelmet a kisadózó magánszemély részére azokra a hónapokra, amelyekben a kisadózó vállalkozás mentesült a tételes adó megfizetése alól. Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó az év öt hónapjában szüneteltette a tevékenységét és ezen időszakban nem kellett megfizetnie a tételes adót, akkor az adóhatóság a ’KATA nyilatkozatban szereplő bevételének 60 százalékáról, de legalább a tételes adófizetéssel érintett hét hónap és a havi minimálbér (2017. évben 7 x 127 500 forintról) állítja ki a jövedelemigazolást.

Csökken azon adókötelezettség mértéke is, amelyet annak a közkereseti társaságnak, betéti társaságnak vagy egyéni cégnek kell megfizetnie, amely 2017-ben úgy dönt, hogy áttér a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra. A vállalkozás által ilyen esetben fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalékra mérséklődik.

Forrás: NAV

Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2017. január 1-jétől bekövetkező változásáról

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 77. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (310. §) egészítette ki, 2016. november 26-i hatályba lépéssel.  Az Áfa tv. ezen új 310. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2017. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2017. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 310. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2016. évi bevétele a 6 millió forintot túllépte ugyan, de a 8 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján 2016. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 310. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 310. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2016. évben ténylegesen, valamint a 2017. évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2016. december 6-án meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 8 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2017. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2017. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 8 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2017. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2017. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2016. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Forrás: NAV

A termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán 2017. január 1-jétől

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának 2017. január 1-jei hatállyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár 2017. január 1-jével 100 000 forintra csökken.

A belföldön letelepedett adóalany 2017. január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell.

A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha 2017. január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát.

A 2017. január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről 2017. január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, 100 000 forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 307. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó. Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]

[Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/39659/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156711530/2016.]

A személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos áfa

Az Áfa törvény 124. § (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfa-tartalmának 50 százaléka. Az Áfa törvény 125. § (1) bekezdés f) pontja alapján azonban lehetőség van az áfa levonására, ha az ilyen szolgáltatások igénybe vétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az az Áfa törvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során a cég  az általa használt személygépkocsival kapcsolatban  azt köteles vizsgálni elsősorban, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e a vállalkozás adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza.
Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit – bármilyen mértékben – adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen (akár út-, vagy más egyéb) nyilvántartással történhet.
Amennyiben a vállalkozás a személygépkocsit igazoltan használja adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységi körében, azonban adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet is folytat, akkor az Áfa törvény 124. § (4) bekezdése szabályának és az adómentes tevékenység miatti adólevonási korlátnak az egymáshoz viszonyított alkalmazása a következők szerint történhet: első körben az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésének levonási tilalmát kell alkalmazni, és az így meghatározott, 50 százalékos mértékű tételes levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összeget kell az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni.

(forrás: www.nav.gov.hu )

Változott a kiküldetés elszámolása

A Szja törvény 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult. Az új meghatározás szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Az Szja törvény 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Kiküldetés
Kiküldetésnek minősül továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.
A kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették.

A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervizelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

Nem minősül kiküldetésnek
Az Szja szempontjából nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.
Nem tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, így kiküldetésnek sem, az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.
(forrás: www. nav.gov.hu Hírek)

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 2016

Kedvezmény	A kedvezmény mértéke 2016-ban
Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében*
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében*
Gyermekgondozási szabadságról – feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyesben vagy gyermekgondozási díjban részesült – visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény	A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 000 forintnak) 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.  A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár
25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető maximum a foglalkoztatás első két évében*
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és az 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető
Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény	A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó*
Közfoglalkoztatás esetén	Bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százalékával csökkenthető az adó
Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény	Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó, amely azonban nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, egyéb érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezmény után fennmaradó havi szociális hozzájárulási adókötelezettség összegét
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor járó kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó
Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén adható kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 000 Ft 14,5 százalékával
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény	A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 000 forintnak) 27 százalékával csökkenthető az adó*
Mezőgazdasági munkakörben –(FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető az adó
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető az adó
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény	Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében*

*-gal jelölt kedvezményeknél az alábbi hatósági igazolások szükségesek:

♦ Gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően:  Gyermekgondozási díj folyósítását, illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.
 Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén továbbá szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

♦ 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő: Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Megjegyzés: Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóhivatal a kérelem beérkezésekor vizsgálja a 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony fennállását, így javasolt mielőbb benyújtani ezt a kérelmet. Adóhivatal tájékoztatója: „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az eseben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).”

♦ Karrier Híd Program: Az adókedvezmény hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelme alapján. Ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványt és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. Hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

♦ Megváltozott munkaképességű személyek esetén: A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

♦ Tartósan álláskereső esetében: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt. 

Forrás: Piac és Profit

Csak 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online pénztárgép használata

A Magyar Közlöny 2016. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie.

Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

• 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenység

• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység

• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység

• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység

• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység

• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység

• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenység

• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenység

• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenység (pl. szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok)

2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.

Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Forrás: nav.gov.hu