A személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos áfa

Az Áfa törvény 124. § (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfa-tartalmának 50 százaléka. Az Áfa törvény 125. § (1) bekezdés f) pontja alapján azonban lehetőség van az áfa levonására, ha az ilyen szolgáltatások igénybe vétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az az Áfa törvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során a cég  az általa használt személygépkocsival kapcsolatban  azt köteles vizsgálni elsősorban, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e a vállalkozás adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza.
Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit – bármilyen mértékben – adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen (akár út-, vagy más egyéb) nyilvántartással történhet.
Amennyiben a vállalkozás a személygépkocsit igazoltan használja adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységi körében, azonban adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet is folytat, akkor az Áfa törvény 124. § (4) bekezdése szabályának és az adómentes tevékenység miatti adólevonási korlátnak az egymáshoz viszonyított alkalmazása a következők szerint történhet: első körben az Áfa törvény 124. § (4) bekezdésének levonási tilalmát kell alkalmazni, és az így meghatározott, 50 százalékos mértékű tételes levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összeget kell az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni.

(forrás: www.nav.gov.hu )

Változott a kiküldetés elszámolása

A Szja törvény 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult. Az új meghatározás szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Az Szja törvény 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Kiküldetés
Kiküldetésnek minősül továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.
A kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették.

A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervizelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

Nem minősül kiküldetésnek
Az Szja szempontjából nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.
Nem tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, így kiküldetésnek sem, az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.
(forrás: www. nav.gov.hu Hírek)

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények 2016

Kedvezmény	A kedvezmény mértéke 2016-ban
Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében*
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében*
Gyermekgondozási szabadságról – feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyesben vagy gyermekgondozási díjban részesült – visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény	A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 000 forintnak) 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.  A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár
25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető maximum a foglalkoztatás első két évében*
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és az 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető
Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény	A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó*
Közfoglalkoztatás esetén	Bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százalékával csökkenthető az adó
Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény	Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó, amely azonban nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, egyéb érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezmény után fennmaradó havi szociális hozzájárulási adókötelezettség összegét
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor járó kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó
Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén adható kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 000 Ft 14,5 százalékával
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény	A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 000 forintnak) 27 százalékával csökkenthető az adó*
Mezőgazdasági munkakörben –(FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető az adó
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 százalékával csökkenthető az adó
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény	Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében*

*-gal jelölt kedvezményeknél az alábbi hatósági igazolások szükségesek:

♦ Gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően:  Gyermekgondozási díj folyósítását, illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.
 Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén továbbá szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

♦ 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő: Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Megjegyzés: Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóhivatal a kérelem beérkezésekor vizsgálja a 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony fennállását, így javasolt mielőbb benyújtani ezt a kérelmet. Adóhivatal tájékoztatója: „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az eseben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).”

♦ Karrier Híd Program: Az adókedvezmény hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelme alapján. Ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványt és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. Hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

♦ Megváltozott munkaképességű személyek esetén: A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

♦ Tartósan álláskereső esetében: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt. 

Forrás: Piac és Profit

Csak 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online pénztárgép használata

A Magyar Közlöny 2016. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie.

Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

• 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenység

• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység

• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység

• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység

• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység

• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység

• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenység

• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenység

• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenység (pl. szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok)

2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.

Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Forrás: nav.gov.hu

Az online kasszák szoftverének frissítése

A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca emlékeztetett: a szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre "átszemélyesíthetők", vagyis eladhatók, bérbeadhatók lesznek.

ELTÉRŐ SZABÁLYOK VONATKOZNAK A HOSSZÚ ÉS A RÖVID TÁVÚ INGATLAN KIADÁSRA

Eltérő adószabályok vonatkoznak a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadásra és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatásra, utóbbinál például kötelező az adószám - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfői közleményében .

A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély nem turisztikai célú bérbeadása áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét. 

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. 

Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, ami az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos időre szóló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatást csak adószámmal lehet végezni és a település jegyzőjénél kell bejelenteni - figyelmeztetett az adóhatóság.

Forrás: Önadózó

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓMENTES MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS SZABÁLYAIBAN

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja törvény).

Ennek kapcsán az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is.

A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait. Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
 

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (pl. három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

 

A méltányolható lakásigény mértékeaz együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

-egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

-három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

 

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. 

 

Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.

 

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia. 

 

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Forrás: Önadózó