Nincs szükség változtatásra az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési rendszerben az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos legutóbbi döntése miatt, mert a magyar Országgyűlés tavaly decemberben visszaállította valamennyi élelmiszerlánc szereplőre a korábban egységesen alkalmazott 1 ezrelékes díjfizetési kötelezettséget - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
******
Mert válasz mindig, mindenre van...
2016. július 15., péntek
EB: szabályellenes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó
Szabályellenes a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó, az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat - írta közleményében az EB.
2016. július 14., csütörtök
NAV: JÚLIUSTÓL A CÉGEKNEK ELEKTRONIKUSAN KELL KEZDEMÉNYEZNIÜK A KÖZIGAZGATÁSI PEREKET
A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint ezekben a perekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek számára a határozatot hozó szervezettel.
Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadóak.
A NAV által meghozott közigazgatási döntésekkel szemben a navkper elnevezésű űrlapon lehet közigazgatási pert kezdeményezni, amelyet az általános nyomtatványkitöltő programmal lehet kitölteni. Az űrlapon rögzíteni lehet a keresetet vagy önálló elektronikus dokumentumként is csatolni lehet, a mellékleteket digitalizált formában kell csatolni. A nyomtatványt a NAV honlapjáról lehet letölteni.
Júliustól a cégeknek elektronikusan kell kezdeményezniük a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát, mivel a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint ezekben a perekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek számára a határozatot hozó szervezettel - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adóhatóság honlapján ismerteti: a keresetlevelet és mellékleteit elektronikus úton az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, amely öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, az pedig - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljárt közigazgatási szervezet három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró szervnek, amely nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.
Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadóak.
A NAV által meghozott közigazgatási döntésekkel szemben a navkper elnevezésű űrlapon lehet közigazgatási pert kezdeményezni, amelyet az általános nyomtatványkitöltő programmal lehet kitölteni. Az űrlapon rögzíteni lehet a keresetet vagy önálló elektronikus dokumentumként is csatolni lehet, a mellékleteket digitalizált formában kell csatolni. A nyomtatványt a NAV honlapjáról lehet letölteni.
Forrás: Önadózó
AZ OSZTALÉK ÉS OSZTALÉKELŐLEG SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖTELEZETTSÉGÉRŐL
A 2016-ban megszerzett osztalékot 15 százalékos mértékű szja terheli. Abban az esetben, ha a 2015-ben kifizetett osztalékelőleget jóváhagyják és 2016-ban osztalékká válik, azt a 2016. adóévről benyújtandó bevallásban kell majd bevallani 2017-ben. Ekkor van lehetőség arra, hogy a 2015-ben levont adóelőleget a bevallásban feltüntessék és a 15 és 16 százalékos adókulcs alkalmazása miatti különbözetet az érintettek visszaigényeljék.
Az osztalékból származó jövedelem bevallása és az adófizetési kötelezettség a 2016. január 1-től életbe lépő 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadóra tekintettel az alábbiak szerint teljesítendő:
A 2015. évben osztalékelőlegként kifizetett jövedelmet 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terhelte. A 2015. évben felvett osztalékelőleget a 1553. számú szja bevallás a „B” lap 556. sorában kellett feltüntetni.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:186. § (2)-(3) bekezdése szerint a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.
A 2016-ban megszerzett osztalékot 15 százalékos mértékű szja terheli. Abban az esetben, ha a 2015-ben kifizetett osztalékelőleget jóváhagyják és 2016-ban osztalékká válik, azt a 2016. adóévről benyújtandó bevallásban kell majd bevallani 2017-ben. Ekkor van lehetőség arra, hogy a 2015-ben levont adóelőleget a bevallásban feltüntessék és a 15 és 16 százalékos adókulcs alkalmazása miatti különbözetet az érintettek visszaigényeljék.
Forrás: Önadózó
Kinek jár első házas kedvezmény?
A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 29/C. §-a alapján adóalap-csökkentő kedvezményt vehet igénybe minden olyan házaspár, melynek esetében legalább az egyik félnek ez az első házassága. A kedvezmény azt jelenti, hogy a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, a két fél együttesen jogosultsági hónaponként 5000 forint adónak megfelelő mértékben csökkentheti az adóalapját (adóalapban kifejezve az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 33 335 forinttal csökkenthető).
2016. július 13., szerda
5 százalékos áfakulcs kontra CSOK
2016. január 1-től bizonyos új építésű lakások (többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások, egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások) értékesítésére a jogalkotó kedvezményes 5% áfa mértéket vezetett be.
Ezzel párhuzamosan 2016. január 1-től bevezettek egy támogatási formát is, amely szintén érinti mind az áfa, mind az ingatlan értékesítés témakörét. Az említett támogatás az úgynevezett „Áfa visszatérítési támogatás”, ami a CSOK rendszerbe illesztve került bevezetésre.
A két jogintézmény egyértelmű elkülönítése érdekében lássuk mire vonatkozik a CSOK és mire az 5 százalékos áfa, illetve mik a különbségek?!
Adó visszatérítés vagy támogatás?
Az új ingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa egy adó, míg az adó-visszatérítési támogatás egy támogatási forma. Első ránézésre ez a különbségtétel csak dogmatikai szócséplésnek tűnik, valójában azonban fontos különbség.
Az adó-visszatérítési támogatásnak csupán annyi köze van az adózáshoz, hogy annak mértékét az adó összegéhez igazították. Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában szereplő és a kiállított számla szerint megfizetett áfa összegével, de legfeljebb 5 000 000 forinttal.
Milyen értékesítésekre vonatkozik?
Az 5 százalékos áfa mérték bizonyos új lakások értékesítésére vonatkozik, méghozzá mindenfajta értékesítésre, ideértve a kulcsrakész lakás átadását is, de például az építési telek értékesítésre nem.
Ezzel szemben az adó-visszatérítési támogatás az építési telkek beszerzésére, valamint az építéshez beszerzett anyagokra, illetve igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik (azaz 27 százalékos tranzakciókra), de lakás értékesítésére, kulcsra kész lakás átadására nem.
Kikre vonatkozik?
Az alanyi kör is más: az 5 százalékos áfát az áfa-alanyoknak kell alkalmazni, az általuk teljesített ügyletekre (új lakás értékesítése), míg a támogatás a végső fogyasztó magánszemélyekre vonatkozik, akik építési telket vásároltak, illetve új lakás, illetve lakóépület építéséhez, építtetéséhez termékeket vásárolt, szolgáltatásokat vett igénybe.
Hogyan történik az alkalmazása?
Az 5 százalékos adómértéket az áfa-törvényben felsorolt feltételeknek megfelelő új ingatlant értékesítő áfa-alanyoknak kötelező alkalmazni, az adó-visszatérítési támogatást a vonatkozó feltétek teljesülése esetén a hitelintézetektől igényelhető.
2016. július 1., péntek
Elfogadták a 2017-es adócsomagot
Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb - informatikailag megtámogatott – fellépés, Google- és Facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva – többek között ezeket hozza a 2017-es adócsomag, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés
Átírták a cafeteriát
Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell. Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magán egészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.
Ezen túl – mint arról számos híradás szólt - „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…). A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.”
Átírták a cafeteriát
Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a híradásokban gyakran elhangzott SZÉP- kártyánál és évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell. Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár. Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magán egészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.
Ezen túl – mint arról számos híradás szólt - „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató (…). A munkáltató a kafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.”
Csökken az áfa, nő a családi kedvezmény
A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az adócsökkentés rendre 19, 4,5, és 10,5 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik. Mindez 19 milliárdos kiesést jelentenek a büdzsének, így az áfacsökkentéssel összesen 55 milliárd forint bevételről mond le a kormány.
A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.
Adócsalás: kiskapuk zárulnak
- január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.
Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány nem titkolt – sőt a törvénycsomag indokolásában szereplő – célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várja a kabinet. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani – olvasható a törvényben.
Ezen túl az automata berendezéseket bekötik az adóhivatalhoz, és az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók.
Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó
- szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.
Szintén a Törvényalkotási bizottság által elfogadott módosítás szerint az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett; az indokolás szerint így a helyhatóságok kompenzálhatnák a 2017-es költségvetésükben csökkenő támogatásukat .
Ösztönzik a munkaerő mobilitását
A munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai.
Jön a magyar Google-adó
Nem zsurnalizmus a Google-adó emlegetése – maga az általános indokolás fogalmaz így: „a „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól.” A reklámadókötelezettség teljesítését igyekszik a kormány a javaslattal kikényszeríteni.
Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli). Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). A javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.
Megszűnik a tartós bérlet
A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi.
Jön az automatikus pótlékmentes részletfizetés
A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.
A magánszemélyek és a vállalkozások érdekét szolgálja a végrehajtás elévülési idejének csökkentése, hiszen míg a NAV-nak négy éve van a végrehajtásra, addig a túlfizetést visszaigényelni öt évig lehet.
Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz
A KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem is volt bevétel eddig. Jövőre ez is másképp lesz: kiegészül a bevétel megszerzésének időpontjának szabályozása. Eszerint a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Az indoklás szerint a Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése – indokol a tervezet.
Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
Szintén könnyítés, hogy kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítenék a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.
Lazulnak a kiva feltételei
Enyhülnek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-étől 7110 forint.
Forrás: Önadózó
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)